Little Horan 2 Második fejezet

"Mikor kiléptünk az iskola ajtón hatalmas meglepetésben volt részünk."


-Ti hogy kerültök ide?-kéredtem hatalmas örömmel a hangomban.-Nem éppen Kínában kéne lennetek?Nekem tegnap aztmondtátok.
-Nem..ez a meglepink hogy eljöttünk hozzátok.-mosolygott rám Liam .
-Úristen..-hallottam meg Mary és Leah hangját..-Mégsem hazudtak.
-Nézd milyen helyesek élőben és a férjem ..-sikítoztak.
Miután jól megölelgettem Liamet odamentem Niallhez is,majd a többiekhez.
A lányok csak néztek ránk irigykedve.Mondom én hogy szerencsés vagyok.
Liamet kézen fogva ültem be a kocsiba amivel értünk jöttek.
Egy 5 személyes kocsival jöttek mi meg 8-an vagyunk.Mi önfeláldozóan bevállaltuuk hogy majd beülünk valaki ölébe.
Liam lett a szerencsés aki az ölébe vehetett engem.Niall ült középen mivel mi hátul ültünk egymás hegyén hátán,Niall ölébe meg Hanna ,Niall mellett Harry és az ő ölébe Laura.
-Tudod Louis mehetnél egy kicsit gyorsabban..elég fusztráló itt ülni.-közöltem mire ez a gonosz lelassított.
-Nekem tetszik.-szólt közbe Liam mire én a szájára tettem a kezem és gyilkos tekintettel néztem rá.
-Louis..-motyogta Hanna.-Tudod ha nem mész gyorsabban még megállít a rendőr.
-Te Hannuka maradj csenben és inkább  nézd a tájat elsuhanni mellettünk.
-Ha suhanna.-mondta unottan Lau.
-Hát ez az.-mondta Hanna.-Így soha nem érünk haza.
-Figyelj tudod hogy tartja a mondás a paraszt nem ideges.-próbálta fokozni a hangulatot Louis.
-Hát pedig az.-mondta Hanna idegesen.
-Na jó Louis én kirángatlak onnan ha nem lépsz rá a gázpedálra..-mondta Laura már idegesen.
-Ideges valaki?-vigyorgott Louis.
-Tudod Louis én nem vagyok annyira gyilkos természetű de ha innen kijutok akkor esküszöm hogy beverem az édes kis pofikádat.-lett hírtelen agresszív Hanna.
-Most félek.-közölte Louis majd hátra fordult de természetesen a kocsi még ment előre.
-Louis.-kiabáltuk már mind a heten..-az útra figyelj te majom.
-Jól van na.-szeppent meg és végre rálépett a pedálra és egy-kettőre otthon voltunk..vagyis hát Hannát kiraktuk otthon és Laut is..
Mikor végre tényleg otthon voltunk beáramlottunk volna,házba de Louis úgy döntött hogy ő elmegy a családjához és Zayn is hazamegy.Liam itt maradt Harryvel nálunk.
-Sziasztok gyerekek...na várjatok csak ti nem Kínában vagytok?-esett le anyunak is.
-De..-nevetett Niall.-Ez csak a szellemünk mi Kínában vagyunk.Amúgy nem mert hazajöttünk ez a mi meglepink számotokra.
-Mind egy örülök nektek.-mondta anyu mosolyogva,majd odamnet Niallhez és megölelte és megpuszilta majd Liaméket is illően köszöntötte.
-Gyertek egyetek valamit biztos éhesek vagytok.-mondta majd belökdösött minket a konyhába ahol igazán finom illatok voltak.
-Hmm..de finom..-mondta Niall mikor megette az első falat pörköltöt.
Miután jól laktunk én felvonultam a szobámba tanulni.Az amit töriből felkaptunk tanulni már eleve valahol az agyamba volt..így könnyű volt bemagolnom.
Matekból egyenleteket kellett oldani,az sem esett nehezemre.
Mindig is jó voltam matekból.Miután sikeresen megtanultam amit kellett lementem a nappaliba ahol..természetesen Seherezádé ment.Hmm..már megszokhattam volna ,hogy
mindig Seherezádét nézünk.
-Túlélte Seherezádé a balesetét?-kérdeztem unottan.
-Igen képzeld Lizzie túlélte, a hős Emánuel megmentette mert még annak ellenére is szereti hogy a kis Fernandónak nem ő az apja.-ecsetelte a marhaságot Niall.
-He?-kérdezte vissza értetlenül.-Mi bajod?-igen elég hülyén nézhettem rá mert elnevette magát.
-Na akkor elmondom megint..nos Sehere....-itt tettem kezem a szájára.
-Ne..nem érdekes Seherezádé,Fernandó sem és Emanuel végképp nem és Eszteban sem.-borultam ki.
-Jól van na.-szedte le kezem a szájáról.-Ezt máskor lehetne kedvesebben is.
-Jó bocsi.-ültem le mellé.Ekkor jött ki Liam a konyhából de szegény megcsúszott a szőnyegen és vágodott egyet.Mire Niallből előtört egy akkora nevetés hogy azt hittem megfullad.
-Erre ennyit mondok..-lett komoly a hangja.-Néha megesik,hogy a csiga elesik...mondta  a kobra és eldölt jobbra.-kezdett el megint nevetni.
-Úristen...-lepődtem meg..-ez mi volt?-erre felkuncogtam..-Hogy jön ide a kobra és a csiga?
-Te szőke.-vágta a fejemhez ezt a csúnya bántást.
-De én nem is vagyok szőke.-mondtam mikor Liam feltápászkodott és leült a kanapéra.
-De belül az vagy..sőőt...setét mint az éjszaka..-vigyorgott.
-Mondod te..-szálltam be én is.-Te vagy annyira setét hogy még a negró is világítana a szádban.-vigyorodtam el.
-Na,na,na gyerekek.-jött ki anyu a konyhából.-ne veszekedjetek.
-Ki veszekszik?-tettem fel a kérdést.-én csak tényeket közlök.
Ekkor szaladt be Hanna egy nagy ötlettel...az agyában..