Little Horan ~ Chapter 10.


Csók! :D Megérkezett a következő fejezet! Azt hiszem a történet szála, lényegében nem lett más, csak a párbeszédek, s egy-két szereplő neve. holnap valószínűleg nem lesz friss rész, csak a másik blogomból ( Little Diamond). Köszönöm az előző fejezethez a megjegyzéseket! Remélem, hogy ide is jön pár.
Jó olvasást!



10.fejezet.



Otthon, Niall rögtön berángatott az Ő szobájába, és leültetett maga mellé az ágyra.
- Lizzie... - kezdett is bele rögtön - Biztos vagy te ebben? -  kérdezte szinte esdekelve.
- Igen, szeretem Liamet - válaszoltam magabiztosan.
- De, túl fiatal vagy még ehhez, muszáj ezt csinálnod?

- Igen, mondom hogy szeretem Őt, akkor meg?-kérdeztem.
- De annyira sok a kor különbség - próbált érvelni.
- Niall, szerintem szerelemben nem a kor számít! - vágtam vissza.

- De bölcs lett valaki hirtelen! Ez őszintén megmondom, úgy hangzott, mint valami brazil szappan operában egy szerelmi történet!
- Vicces, vicces!
- Nem viccelek, valóban így hangzott!
- Niall, összehozzalak Hannával?
- Mi? Micsoda? Most, ez, hogy jön ide?
- Tudom, hogy tetszik! - vigyorodtam el, Niallnek pedig megvillant a szeme.
- Honnan szedsz ilyeneket?
- Okos vagyok!
- Aha, amúgy meg ha tetszene is, kicsit sem tartozna rád, mert azaz én magán életem lenne, amibe nincs jogod belekotyogni!
- Köszönöm szépen a megértést!
 -Micsoda?
- Szerinted nekem nincs magánéletem? Nekem miért van jogod belepofázni az enyémbe?
- Végül is jogos - hajtotta le a fejét Niall, majd a szemembe nézett - Én nem akarlak szétszedni Titeket, de akkor annyit kérek, hogy ne csináljatok belőlem nagybácsit idő előtt.
- Mi? Hát te beteg vagy! Nem éppen 15 évesen tervezek gyereket!
- Jó, gondoltam, csak szóltam- majd megöleltük egymást, s együtt mentünk le a nappaliba.

- Hát itt is van a gerle pár másik fele! - hangsúlyozta Louis, majd Liamre nézett, és egy vigyort villantott.
- Mi a szitu? - érdeklődtem.
- Anyu már tudja? - Niall.
- Nem - fordultam felé hirtelen. Te magasságos isten! Anyu nem is tudja! Kitekeri a nyakamat, rosszabb esetben Liam nyakát is.



- Hogy mondjam el Anyunak? - rémültem meg teljesen.

- Ezt majd Liam elintézi - mondta hangosan,erre Liam felénk kapta a fejét, rám mosolygott.
- Mit kell elintéznem? - állt fel a kanapéról, s indult meg felénk.
- Mondd el anyunak hogy mi van veletek a húgommal.
- Angela mondanom kell valamit - indult meg a  konyha felé Liam.
- Mondd drágám - válaszolt anyu, s kijött a nappaliba.

- Angela, szerinted nagy gond lenne ha a lányának lenne barátja? - kérdezte félve majd körül nézett.
E közben mindenki besereglett a szobába, és hallgatták a beszélgetést.
- Öhm, attól függ, ki lenne az - válaszolt anyu, majd kezét csípőre téve Liam felé fordult.
Liam erre hátrált egy kicsit - Szóval, az én kislányomat akarod?
- Öhm igen - felelt neki Liam megilletődve.

- És Lizzie mit akar? - fordult felém.

Én hirtelen köpni nyelni nem tudtam a meglepetésétől.
Én mit akarok? Eddig mindig ő döntött mindenből helyettem,
 és most én mit akarok?
- Én én.. - próbáltam kinyögni valami normálisat, de nem igazán sikerült.

- Akkor ti most jártok? - emelte meg anyu a szemöldökét, majd kezeit leeresztette maga mellé.

-Igen - vágta rá bátran Liam mire anyu hatalmasat nézett - Hm, jó tudni! Én nem fogok ebbe beleszólni, Ti dolgotok! Legyetek boldogok!

Anyukám beteg? Vagy minden rendben van vele? Arra számítottam, hogy lekiabálja a fejemet, hogy, miként gondoltam én ezt, erre, csak gratulál, és sok boldogságot kíván.
azt hiszem, a szülinapom egyre jobb lesz.
- Maradt délelőttről torta? - szaladt be Niall a konyhába, majd egy tányéron 2 szelet tortával tért vissza - Nagyon jó ! - nyamnyogott boldogan.

A drámai percek után, levetettük magunkat a kanapéra.
Roberta, és Harry nagyon össze voltak bújva az egyik fotelben.
A tv-ben valami Latin- Amerikai sorozat ment. Kezdem már most unni, pedig még el sem kezdődött.
Én Liam, és Hanna között kaptam helyet az ülő garnitúrán.
Niall az egyik fotelbe, Zayn, és Harry, pedig a földön terültek el.
- Seherezádé lesz! - kapcsolgatta Niall a tvt, majd megállt az egyik csatornán - Áh, mindjárt kezdődik.
- Szuper, addig had kérdezzek valamit - Liam - Niall - fordult felé - Te haragszol rám?
- Én? Dehogy haragszom! nincs rá okom, vagy ...?
- Ja, hát csak azt hittem, akkor nem szóltam ! - legyintett, majd visszasüppedt eredeti helyére.

A Seherezádé című sorozat elkezdődött.

***

A sorozat végére már teljesen besötétedett, éreztem, hogy egyre laposabbakat pislogok, majd Liam vállára hajtottam a fejemet.
- Csak én unom ennyire? - kérdeztem halkan, mire Liam felkuncogott.
- Nem! - felelt.
- Mikor lesz vége? - nyavalyogtam.
- Majd! _ vágta rá Niall - Csönd legyen!
- Na, jó! Azt hiszem, én elmegyek zuhanyozni!
- Én pedig hazamegyek! - jelentette ki Hanna.
- Miért? - kérdezte Niall csalódottan, mire mindenki egy fura fejet vágott.
- Mert, haza szeretnék menni?! - kérdezett vissza Hanna, majd felállt mellőlem, és az ajtó felé vette az irányt - Majd holnap ütközünk, sziasztok! Jó éjt! - és elhagyta a házat.
- Roberta, jössz Te is aludni? - érdeklődtem, majd végül felálltam, s megindultam az emelet felé.

***

- Álmodj szépeket - mondtam Robertának, majd leoltottam a villanyt.
- Te, Lizzie, kérdezhetek valamit?
- Persze! - feleltem a sötétben.
- Milyen Liammel csókolózni?
- Na, neked is  jó éjt!
- Na, válaszolt már! - lökött meg kicsit, mire én felé fordultam, s meresztgettem a szememet.
- Most mit mondjak? Jó, hát milyen lenne? Miért is érdekel?
- gondoltam kicsit beszélgetünk, de hát akkor bocsáss meg, hogy meg mertem szólalni, mióta itt vannak a srácok, teljesen más vagy. A régi kis bárányka Lizzieből, lett egy kemény csaj - sóhajtott, majd hallottam mocorogni - Pál fordulás!
- És ez baj?
- Nem, persze, hogy nem!
- Aha, és mi ez a hangsúly?
- Semmi, hagyjuk! Jó éjt!
- Most haragszol rám?

- Nem, de fáradt vagyok ! Jó éjt!
 Mérgesen kifújtam a levegőt, majd megforgattam a szemeimet, s lecsuktam őket.



U.I.: Feliratkozni, és megjegyzést hagyni ne felejts el :)

Little Horan - Chapter 9.


Sziasztoooooook!:D



Tök jó, hogy itt vagytok ISMÉT!  Itt is a friss fejezet, tudom, hogy alig vártátok  (szarkazmus volt).
Remélem, hogy ide is kapok kommenteket, és nem fosztotok meg a véleményektől, lehetne a 'Tök jó kövit, nagyon jó, szuper, jó, stb.' sablon szövegek helyett valami érdekesebbet?:) Ezt most ne vegyétek bántásnak, csak örülnék XD :D 
Jó olvasást! :)



9.fejezet.

A hullámvasútból nem kiszálltam, hanem kiugrottam, Liam kezéből kitépve az enyémet.

- Én soha többé nem ülök erre fel - közöltem a vágányra mutatva.

- Nem is..- durcázott Niall - úgy látom igen jóban vagytok Liammel.
- De, Ő félt én meg csak... - dadogta Liam.
- Te meg csak úgy oda vagy a húgomért - kötött Liambe testvérem.
Én erre csak egy sóhajt hallattam, majd Hanna, és Roberta közé léptem. Már megint én vagyok a téma, mondjuk, már megszokhattam volna az utóbbi napokban.

- És akkor mi van? - tárta szét a karjait Liam, mire nekem leesett az állam, és szemeim kitágultak. Mindenki érdekesen pillantott felém, még a jegy szedő is.

- Tudod, mit? Hajlandó vagyok osztozni - lépett Niall Liamhez.

- Hogy mi? - lepődött meg Roberta.
- Hogy mi? - értetlenkedtem én is.
- Hogy mi? - Hanna is igen meglepődött.
- Hogy mi? - kérdezte meglepetten a másik 3 fiú is.
- Jól hallottátok - felelt Liam, utána Niallel egy baráti ölelésben részesítették egymást, és lepacsiztak.

- Mi, mi, mi, mi, mi? - kérdeztem összezavarodottan.
- Mind egy, menjünk a szellem kastélyba - mondta Hanna.
- De nem mind egy ! Most mi van?- érdeklődtem.

- Semmi - vágták rá egyszerre Robertával, majd karomnál fogva elrántottak.

A többiek követtek minket, majd betértünk a szellem kastélyba.
Az a tetű sors már megint Liam mellé vitt.Mondjuk az is rátett egy lapáttal hogy Roberta miatt mellé kellett ülnöm.
Bár annyira nem is bántam..

Ekkor elindult a kis vonat, és bevitt a sötétbe.
Hirtelen valami megfogta a kezem. Akkorát ugrottam, hogy mindenki hátra fordult, s kicsit sikkantottam is. Kezeimet a számra szorítottam.

- Ohh csak egy pók.. - Nagyot tapostam - Megvan.Legyilkolva.
Majd mindenki visszafordult, mintha hülye gyerek lennék.
Hmm..ez furának tűnhetett a többiek szemében.

Ekkor hirtelen valami a hátamat fogta meg. Megint akkorát ugrottam, mint az előbb, sőt lehet nagyobbat is . Ismét mindenki hátra fordult, de már csak megrázták a fejüket és visszafordultak.
- Nyugi..-suttogta Liam a fülembe.
- Akkor meg ne ijesztgess, te marha, hülyének néznek! - suttogtam vissza, s Louis hátra fordult.

- Csak barátok, igaz? - kacsintott - Liam, feltétlen muszáj nyíltan flörtölni? - majd megforgatta a szemét és visszafordult.
- Öhm és ki flörtöl?-kérdeztem tágra nyílt szemekkel.
- Olyanok vagytok mint egy idős házaspár.. - jelentette ki Louis.
 Louis.
- Nem is - vágtuk rá egyszerre Liammel.
Mikor végre végig mentünk a kísértet házon, leszálltunk arról a kisvasútról, Louis megint engem, és Liamet talált meg.

- Na és mikor lesz az esküvő? Jaj, bocs, ti csak barátok vagytok! - vigyorgott.Erre Niall csinált egy hátra arcot és felém fordult.
- Milyen esküvő? - hunyorgott.
- Hát Lilikéé és Lizziekéé - erre Niall szeme szikrázni kezdett.
- Soha - vágta rá és durcásan elindult a vatta cukroshoz, a többiek meg követték.

Ketten maradtunk Liammel egy helyben. Farkas szemet néztünk.
Egyszer csak felkuncogott.
- Mi az Istenért nem tudsz nyugton maradni? - érdeklődtem ingerülten.
- Jaj, ne haragudj! Én nem akartam semmi rosszat ! - hajtotta le szomorúan a fejét.
- Most haragszol?
- Nem - nézett fel a szemembe.
- Szóval, most mi is van?
- Hát - válaszolt, majd nyelt egy nagyot, szemeit a szemembe mélyesztette, s elmosolyodott. Igéző volt pillantása, megint elvesztem benne. Mint, valami tenger, amiben elsüllyed egy ember,  szinte magába szippantott barna szemeivel. Közelebb lépett hozzám, majd arra lettem figyelmes, hogy szemei lecsukódnak és arca minden egyes pillanatban közelebb kerül az enyémhez.
Amikor ajkunk összeért, kezemen önkéntelenül a nyakába fontam, Ő pedig kezeit a derekamra helyezte.
A szikrák, csak úgy pattogtak körülöttünk. Egy percig sem haboztam, visszacsókoltam. Nem tudtam másra figyelni, csak Liam édes ajkainak ízére.

Mikor ajkaink szétváltak, Ő csak rám vigyorgott. Hátrafordultam, és észleltem; mindenki látta a csókot.
Niall előtt egy vattacukor hevert a földön, szegény még azt is elejtette.

Meglepő fordulatok ..
- Még mindig csak barátok, igaz? - szólt hozzám Louis bólogatva, mikor ideértek.

- Mi volt ez Lizzie..? - érdeklődött még mindig tátott szájjal Niall.

- Nem tudom, Liamet kérdezd ! - motyogtam, szemeimet pedig lesütöttem.

-Liam, mi volt ez?

- Én, igazából, szerintem ezt nem veled fogom megbeszélni!

Minden tekintet rám szegeződött.
- Ne nézzetek már így! Nem csináltam semmit! - védekeztem kezeimet magam elé emelve.

- Mi az hogy ne nézzünk rád így? - Niall teljesen ki volt borulva - Hagyod, hogy Liam 1000 ember előtt lesmároljon?! Normális vagy? Hát ebből média botrány lesz - fogta fejét, és közben jobbra, balra mozgatta.

-De, én nem vagyok egy pedofil állat - mondta tágra nyílt szemekkel Liam.
- Itt nem is erről van szó, Liam - Niall - Amúgy meg, ha nagyon bele szeretnél menni, akkor Lizzie még csak tizenöt éves!

- Öhm csak 4 év - motyogtam.
- Nem érdekes! - telt meg idegességgel Niall hangja.
- Most akkor mi is a szitu? - Hanna - Könyörgöm, menjetek el beszéljétek meg, mi addig megyünk még egy kört a hullámvasúttal.
- Nem megyek sehova - Niall mérgesen.
- Hanna majd melléd ül ! - emelte Niall vállára kezeit Louis.
- Ojaj, mehetünk! - bólintott Niall, mire én felnevettem.
A csoport elvonult hullámvasútazni, én pedig Liam felé fordultam.

- Öhm, Lizzie, menjünk sétáljunk egyet, jó?
- Rendben! - vágtam rá, majd szépen csöndben elindultunk egymás mellett - Liam, miért csókoltál meg? - egyenesen a közepébe trafáltam a dolgoknak - Te magad mondta, hogy csak barátok vagyunk!
- Jaj, nem esett le, még mindig? Én nem akarok simán a barátod lenni!
- Most akkor utálsz? - tátottam el a számat.
- Aj, Lizzie, ne butáskodj, nem utállak! Komolyan, nem értesz? Én nem simán a barátod akarok lenni, hanem annál sokkal több.
- Nem akarod kifejteni? - húztam fel a szemöldökömet, mire Liam megállt, maga felé pördített, és hadarni kezdett.
- Olyan egy érthetetlen nő személy vagy! Azt próbálom a tudatodra adni, hogy szeretlek! Érted? De, nem úgy szeretlek, mint egy átlagos barátot!
- Hanem?
- Istenem, még mindig nem esik le? Tényleg ki kell mondanom?
- Kimondhatnád már, mert őszintén bevallom, nem értelek.
- Úr Isten! - nézett fel az égre, majd újra rám - Már értem, hogy miért vagytok ti testvérek Niallel - terelte a témát.
- Hát mert?
- Pontosan ugyan olyan értelmetlenek vagytok!
- Ha most bókolni szeretnél, akkor nagyon rosszul csinálod! - húztam össze a szemöldökömet, és kérdően nézett rám.
- Na, jó! Térjünk vissza az eredeti témánkra! A lényeg az, hogy neked nem tűnt fel, hogy mióta itt vagyunk Mullingarban, utánad koslatok, és öhm, legszívesebben az egész napomat a társaságodban tölteném, mert szerelmes vagyok beléd!
- Tessék? - pislogtam nagyokat, mire Liam csak megrázta a fejét, és elmosolyodott.
- Tudom, hogy te nem érzel irántam többet, puszta barátságnál, de gondoltam, elmondom. Sajnálom, hogy megcsókoltalak!
- Te most azt hiszed, hogy haragszom rád, amiért megcsókoltál?
- Miért, nem?
- Dehogyis! - ráztam a fejemet - Amúgy meg, te valami különleges képességgel bírsz, és látod az emberek érzelmeit?
- Nem?! - kérdezett vissza.
- Akkor honnan veszed, hogy nem érzek többet puszta barátságnál?
- Miért, talán.. többet érzel?
- Azt nem mondtam - vigyorogtam rá hamiskásan, mire Ő felsóhajtott - Jaj, nem gyötröm tovább a lelkedet, drága - majd elé léptem, és magabiztosan, az ajkaira nyomtam az enyémet.
Liam sem habozott, azonnal visszacsókolt.
- Ezt miért kaptam? - emelte meg íves szemöldökét, miután szétváltunk.
- És akkor még én vagyok az értetlen?!
- Igen - vigyorodott el - Mondjuk, nem különösebben zavar, szóval érted, szívesen fogadom, ha ilyen szép lányok csókolgatnak.
- Még elpirulok  - nevettem fel kínomban.
- Hát, akkor öhm, szerintem, itt az ideje, hogy rákérdezzek.
- Mire is?
- Arra, hogy.. - majd szép szemeivel ismét találkozott tekintetem, Ő pedig folytatta - Leszel a barátnőm?
- Ilyen ajánlatra lehet nemet mondani? - mosolyodtam el, majd lesütöttem a szemeimet, aztán megint belenéztem a barna tekintetbe - Persze!
Liam egy pillanatra eltátotta a száját, majd egy levakarhatatlan vigyor jelent meg a képén.
-  Komolyan? Azt a mindenit! - majd magához húzott, s úgy tartott. - Köszönöm!
Pár perc múlva szétváltunk, s csak a kezemet fogta tovább.
- Ideje visszamennünk a többiekhez!
- Szerintem is!
- Te, amúgy nem félsz Nialltól?
- Kéne? Kicsit sem! Nekem is lehet magánéletem, nem vagyok kislány!
- Jogos! - Liam.

Kézen fogva sétáltunk a hullámvasút felé, amiből a többiek éppen szálltak ki. Mikor Louis megpillantott minket egy vigyort vett fel arca, majd mikor odaértünk megszólalt:
- De Ők csak barátok! - macskakörmözött a levegőben.
- Louis! Hagyjál már!
Niall éppen Hanna társaságában jött a hármasunk felé, a többiek pedig követték őket. Mikor ideértek, Niall futólag idepillantott, majd folytatta társalgását Hannával.
- Na? Mi a stájsz? - jött mellém Roberta.
- Mi lenne?
- Ti, most jártok? - érdeklődött egy vigyor kíséretében.
- Megeshet!
- Micsoda? - fordult ide Niall, majd összekulcsolt kezeinkre pillantott.
- Ojaj! - suttogta Liam.
Niall légzése felgyorsult, s eltátotta a száját.
- Most kajak jártok?
- Nem, kenu! És igen, Niall, és tudom, hogy csak rendes, felelősség teljes bátty szeretnél lenni, de nem vagyok már kislány, és nekem is lehet magán életem! - válaszoltam neki - Ne csinálj úgy, mintha az apám lennél, viszont, ha gyereket szeretnél, szerintem Hanna szívesen.
 -Engem ne keverj bele semmibe! - szólt közbe Hanna, majd felhúzta az orrát.
- Ahogy gondolod, de ha hazaértünk, beszédem van veled! - mutatott rám Niall.
- Oké - bólintottam.
- Menjünk hazurra! - ugrott egyet Louis, majd szökdécselve megindult a vidámpark kijárata felé.
- Ez hihetetlen, körülöttem szerelmes párok vannak, én pedig, itt egyedül ... - pusmogott Zayn az orra alatt.
- Csak ez a baj? - tette Louis Zayn vállára a kezét.
- Gyere, ide Rómeóm! - majd megfogta Zayn kezét, és kifelé kezdte húzni kézenfogva.
Szegény Zayn, rémült tekintettel kénytelen volt követni Louist.

Felsóhajtottam, és futólag Liamre pillantottam, aki diadalittasan kihúzott háttal sétált mellettem.
Mondom, hogy hihetetlen ez a srác, de én így szeretem. Mindig is egy olyan fiúról álmodtam, mint Liam. Ráadásul Őt még ismerem is teljes mértékben. Ha költői szeretnék lenni, azt mondanám ' Az álmok néha valóra válnak'.

Azt hiszem, ez volt életem egyik legjobb szülinapja, és ha jobban belegondolok, a napnak még korán sincs vége.

































Little Horan ~ Chapter 8.



Sziasztok! Köszönöm az előző fejezetnél a 6 kommentárt, és tetszikeket:)
Az lenne a kérdésem, hogy aki olvassa, de nem komizik, az azért teszi, mert lusta, vagy csak nem akarja azokat a számokat írogatni? ITT NEM KELL számokat írogatni:D Beállítottam, már réges régen :)
Jó olvasást, kommentárokat!


8.fejezet.



- Boldog szülinapot - ugrott Berti a nyakamba, és még egy puszit is kaptam az arcomra.
- Köszönöm - öleltem vissza.
- Boldog szülinapot - mondta mindenki egyszerre. Minden jelen lévőt megöleltem, mikor Liamhez értem, egy fél mosoly jelent mag az arcán, majd visszaölelt.

- Niall, tudsz róla, hogy lebuktatok?-kérdeztem sunyi módon.
- Tessék ? - ijedezett anyu - Te elmondtad neki?
- Én ugyan nem - közölte bátyám.
- Akkor..? - kérdezte Berti.
- Onnan jöttem rá, hogy terveztek valamit, mikor Niall jött és nem engedett ki a szobámból, és még okot sem mondott, hogy miért nem enged ki.
- Remek... - motyogta anyu - Na, de, térjünk rá a reggelire, és az ajándékozásra!Reggeli előbb vagy ajándékok?
-Hmm..nem is tudom..legyen a...reggeli nagyon éhes vagyok!
Gyorsan megreggeliztem, majd kezdődött az ajándék osztás.
Anyu 2 dobozzal jött elő a nappaliból.
- Nos ez a tied - Adta a kezembe a kis dobozt, majd a nagyot.
Először a kicsit néztem meg. Egy gyönyörű nyaklánc volt benne és bele volt írva a nevem így; Lizzie Horan.
Miután, ezt megnéztem áttértem a nagyobb dobozra. Kinyitottam, a csomagban egy ruha volt, nem is akármilyen. Egy nyári, kis ruha, Kék, és fehér színű.

- Köszönöm szépen - mosolyogtam anyura majd a többiekre.
- Várj még nincs vége az ajándékozásnak - jelentette ki döbbenten Niall, majd elém lépett, és a kezembe ejtett egy mini dobozkát.

Kinyitottam a kis ékszeres dobozt, és egy  szép karkötőt találtam benne.

- Ez nagyon szép, köszönöm! - és már fel is tettem a karkötőm.
Niall a többiekre nézett akik egyszerre indultak meg felém.
- Öhm, ugye nem szeretnétek bedobni a medencébe, vagy ilyesmi?
-Dehogy, csak kicsit közelebb jöttünk, hogy át tudjuk adni neked a mi ajándékainkat is - közölte Liam.
- Ohh..az más - mondtam.
Liam előrébb lépett és a kezembe rakott egy kis borítékot.
Felnyitottam a levél száját, és belenéztem, egy képeslap volt benne.
Kinyitottam, az pedig zenélni kezdett, muszáj volt felnevetnem.

- Köszönöm Liam, ez aranyos! - majd felálltam, és megökleltem.
- De csak barátok ! - jegyezte meg halkan Harry.
- Harry, kérlek, ne rontsd el!
- Jó, jó, bocsánat.

Louistól is egy borítékot kaptam. Abban már nem zenélő képeslap volt, hanem egy autógrammkártya amin eme felirat díszelgett: "Pénzem nincs, rajzolni nem tudok, de az aláírásomtól a legtöbb tini lány sikítozva ugrál! Boldog szülinapot! Csak barát, mi?
 Pusz: Tommo. "
- Louis, ez fura, de kedves - motyogtam.
Erre Ő csak elvigyorodott, és hátrébb állt.
Zayntől, egy rajzot kaptam ami engem akart ábrázolni.Végül is egész jó lett szóval...
-Ezt kirakom a szobámba - lengettem a lapot a levegőben.
Erre megint csak egy hatalmas vigyort kaptam.

Már csak Harry maradt hátra, Ő szépen csöndben meghúzta magát a sarokban.
Mikor meglátta hogy őt figyelem ekkor magyarázni kezdett:
-Nos, én Robertával közös ajándékot adok neked! - Robertára emelte a tekintetét, aki pedig egyszerűen csak kiszólt az ajtón :

- Hanna gyere be.
- Úr isten - pattantam fel eddigi helyemről - Hanna  - szaladtam hozzá és megöleltem
- Nagyon hiányoztál.
- Te is  - ölelt vissza.
- Annyira örülök hogy itt vagy...ugye többször nem mész el? - mosolyogtam rá.
- Nem, nem tervezem - válaszolt kérdésemre.
- Azt hiszem, most már minden olyan lesz, mint régen..- közöltem gondolataimat.

- Pontosan - vágta rá Hanna.
Az egész délelőttöt elbeszélgettük Hannával, Robertával és a fiúkkal.
Anyu finom ünnepi ebédet csinált nekünk. Tényleg mennyei volt. Utána, pedig jött a csoki torta, amiből mindenki egy nagy szeletet evett.

***

Délután közös programként elmentünk a vidámparkba.
Louis elsőnek a hullámvasútat célozta a meg, a többi fiú meg követte, engem és a barátnőimet magukkal ráncigáltak.
Először Berti fel sem mert ülni, de mikor Harry felajánlotta neki, hogy mellé ül, már nem habozott.

Én először nem tudtam eldönteni, hogy ki mellé üljek.
- Lizzie! Ugye ülsz velem? - lépett mellém a mosolygós Liam, és szép szemei megint megbabonáztak.
- Rendben!
- Ojaj, de Ők, csak barátok! - Louis.
- Na kuss! - szóltam vissza.
Hihetetlen, hogy nem tud békén hagyni.
Így hát, a felállás:
Én - Liam
Berti - Harry
Hanna - Niall
Zayn - Louis
Igen, jól látjátok, Hanna, és Niall nagyon szemeznek egymással.

Mikor a hullámvasút elindult rájöttem, hogy nekem tér iszonyom van.
Remek, meg fogok halni.
-Úr isten meg fogok halni hadd menjek le innen - nyögtem elfúlóan.
- Nyugi Lizzie nem lesz semmi gond.Max meghalunk, de nézd a jó oldalát, ha te meghalsz én is, meg a többiek is...szóval.. - hát istenemre mondom ezzel inkább felidegesített, nem megnyugtatott.

-Ezzel sokat segítettél - közöltem - De még mindig nagyon félek. Annyira ijesztő ez a magasság.
- Mondom, hogy nem kell félni. Majd én fogom szépen a kezedet, ha gondolod .. - vigyorgott Liam.
-Öhm, oké - egyeztem bele azonnal, majd összekulcsolta ujjainkat.

-Ti meg mit csináltok ott mögöttem? - fordult hátra Niall, és összekulcsolt kezeinkre nézett.

-Tudod, a húgod fél én meg csak segíteni akarok - mondta Liam szinte ordítva testvéremnek, mivel annyira gyorsan ment a hullámvasút, hogy alig lehetett beszélni.

-Jajj mindjárt idehányok - kínlódott Louis mögöttünk - Mi lesz itt? Még mindig csak barátok! - kiabált előre Louis.

Erre a mondatra már inkább semmit nem mondtam.
Igen, csak barátok, vagyis.. Szerintem, csak barátok!
Ez annyira érdekesen hangzik.
Gondolataim teljesen elterelődtek a félelmemről..
Egyrészt, Louis adott egy kis töprengeni valót, másrészt meg Liam James Payne fogja a kezemet.
Ez már most érdekesnek bizonyul...meglátjuk mi lesz még ebből...
Mikor leszálltunk a hullámvasútról minden reményem, egy pillanat alatt szerte foszlott.



Little Horan - Chapter 6.


Sziasztok! Ez a fejezet szerintem, már hosszabb, lett, mint az eddigiek, és más is!:) Vissza lehet olvasni ^^
Köszönöm szépen az előzőhöz, az aranyos kommenteket! Nagyon jól estek!
Ide is lehet kommentelni ! És fel is lehet iratkozni! Legalább 3-4 megjegyzés legyen, aztán jön másnap a következő rész :)




6.fejezet.

A vigyor levakarhatatlan volt a képemről. Seggre vágtam magamat a sátorban, majd a fülemhez emeletem a telefonomat.
- szia Hanna - szóltam bele a telefonba. Hanna a másik legjobb barátnőm. És hihetetlenül régen láttam, a kis kanadait.

-Szia Lizzie. Van egy jó hírem! - hangjából ki lehetett hallani, hogy valóbban jó hírt szeretne közölni.

- Hanna, ne kéresd magad mondjad már!
- Visszaköltözünk Mullingarbe!
- Tényleg?Ez fantasztikus - Nagyon örültem neki hogy a másik legjobb barátnőm is visszajön hozzám - alig várom, hogy találkozzunk.
- Elhiheted, hogy én is! Ezer éve nem láttalak!

Ekkor Berki bemászott mellém sátorba.
- Hát te.. kivel beszélsz?
- Hanna.
- Azonnal add ide - tépte ki kezemből mobilom.
- Na de...
- Szia Hanna! Roberta vagyok annyira hiányzol mikor jössz már? Vagy nem jössz? Mondj már valamit - szegényt szóhoz sem hagyta jutni.

Úgy döntöttem hagyom őket társalogni, ezért kimásztam a sátorból.
A tópartjára álltam és nagyot sóhajtottam.
A tó vize megcsillant a napfényben, és a fák tükröződtek benne, gyönyörű látványt nyújtott.
A tóban egy kavics csobbant, majd egy alak lépett mellém.
- Zavarok? - érdeklődött bársonyos hangon Liam.
- Nem - néztem rá, majd elmosolyodtam.
- Örülök - hezitált egy pillanatra - Mit csinálsz?
- Nézem a tavat ! -feleltem egyszerűen.
- Az jó ! - mondta, majd felsóhajtott, és láttam, hogy végig mér, majd arrébb megy.
Hihetetlen ez a fiú, egyszer tök rendes, egyszer pedig meg tudnám ölni, amiért kiszúr velem.
Azt mondják, hogy a fiúk azokkal a lányokkal szúrnak ki, és piszkálják őket, akik tetszenek nekik.. Hmm, szép álmok.
Nem hiszem, hogy Liamnek egy 14 éves kis fruska kéne.. 14.. 14.. várjunk csak! Nekem holnap lesz a szülinapom ! Erre a gondolatra elvigyorodtam. Betöltöm a 15-öt! Fantasztikus, na de tekerjünk csak vissza Liamre.
Gondolataimból megint Liam szakított ki.
- Nem félsz, hogy beleesel? - kezdett el piszkálni,.
- Nem, de kérdezhetek valamit?
- Hát persze !
- Miért engem dobálsz bele a tóba, medencébe, vagy akár hova?
- Nem tudom - rántott vállat - Te vagy a kiválasztott!
- Na ne! - nevettem fel.
- Szóval, nem szeretnél a kiválasztottam lenni?
- Öhm, nem igazán.
- Kár, kár.. - mondta sejtelmesen, majd elsétált.
- Lizzie, menjél pakolni! Megyünk haza - bökte meg az oldalamat Niall - Majd otthon lelkiztek Liammel.
- Ki lelkizik? - érdeklődtem felhúzott szemöldökkel.
- Hát ti! - vágta rá.
- Valószínű - nevettem, majd bementem a sátorba , és segítettem Robertának pakolni.
A fiúk, - miután összepakoltunk mindent - a sátrakat is összerakták.

Nagyot sóhajtva indultunk meg vissza, a házunk felé.
Én a csoport leghátulján kullogtam, egyedül, mivel Roberta nagyon jóban lett Harryvel, és elől beszélgettek.Ráadásul ezt a nehéz hátizsákot is nekem kell cipelnem.

- Hello - lépett mellém Liam.
- Szia - válaszoltam.
- Zavarok?
- Komolyan, ha még egyszer megkérdezed felültetlek egy fára.
- Jó, bocsi. Csak meg akartam kérdezni, hogy ne segítsek-e, mert nehéznek tűnik - mutogatott a hátizsákra - Megint cserélhetünk, enyém nem annyira nehéz ..
- Milyen úri ember - fordultam felé mosolyogva, majd felé nyújtottam a nehéz hátizsákot - Köszönöm, rendes vagy.
- Mondták már - nézett fel az égre, majd vissza rám.
- Meg egós.
- Ezt még nem.
- Akkor már igen.
- Amúgy, olyan értelmes beszélgetéseket tudunk folytatni - villantott rám egy mosolyt. Barna tekintetében szinte elvesztem.
- Figyelsz te rám egyáltalán? Hozzád beszélek.
- Tessék? - ráztam meg a fejemet, majd szavaira koncentráltam.
- Azt kérdeztem, hogy mit csináltál mielőtt idejöttünk?!
- Hát, majdnem minden nap Robertával kínlódtunk, nevettünk satöbbi.
- Á, értem - S ezzel be is fejeztük a beszélgetést, majd beállt a néma csend. Csöndben baktattunk egymás mellett a csoportunk legvégén.
Így sajnos, mivel a hátizsák csere miatt kicsit lemaradtunk, mi értünk haza utoljára, ami a többieknek is feltűnt.
- Hogy hogy csak most? - érdeklődött Niall, mikor beléptünk Liammel a házba.
- Elfoglaltak voltunk - viccelődött Liam.
- Megálltatok egy bokornál, vagy mi  volt a szitu?!
- Valószínű - bólogattam.
- Látod, még nem is tiltakozik.
- Most ez komoly?! - Niall.
- Dehogyis, te barom!
- Akkor jó, de komolyan, miért késtetek ennyit?
- Teljesen mind egy! - feleltem nyugodtan, majd Liamhez dobtam a hátizsákját, Ő pedig a kezembe az enyémet.
- Ez az igaz szerelem, még egymás hátizsákját is cipelik! - Louis.
- Csókollak Louise! -  mosolyogtam rá, majd felmentem az emeletre.
- Na! Végre! Hol maradtatok eddig Liammel?
- Ott ahol te nem! Ő legalább ott maradt velem, és nem szaladt előre - húztam el a számat.
- Na, most megsértődtél ? - görbítette le az ajkát roberta, és próbált rám szépen nézni.
- Nem, csak se puszi, se pá, és már Harryvel voltál.
- Sajnálom, de... egyszerűen elmondhatatlan, amit iránta érzek.
- Jó, elhiszem! Szép a szerelem!
- Milyen szerelem? Ugyan már, alig ismer!
- Nem baj az, szerintem most lesz ideje megismerni!
- Jaj, kérlek hagyjuk, majd meglátjuk, mit hoz a jövő!
- Hát ja! ! Tényleg, holnap jön Hanna, örülsz neki? - Én.
- Persze, miért, te nem? - Berti.
- De persze - mosolyogtam, majd eldőltem az ágyamon.
- Kopp, kopp! - dugta be Liam a fejét.
- Jaj, már megint Te! - forgattam meg a szememet, mire Ő kicsit elszomorodott.
- Zavarok?
- Még mindig áll a fás dolog, gyere be!
- Jó, na! Olyan, izé vagy!
- Mit szeretnél? - érdeklődött Roberta.
- Hát, én csak annyit szerettem volna kérdezni Lizze, hogy nincs-e kedved eljönni velem moziba, estefelé, mint 2 barát - majd egy sármos mosolyt villantott.
Roberta halkan felkuncogott, mire Liammel ránéztünk.
- Á, mintha itt sem lennék - legyintett, majd beletemetkezett a laptopomba.
- Szóval, Liz, eljössz velem?
- Elmehetek! - feleltem nyugodtan.
- Szuper! - ugrott egyet Liam, majd az ajtó felé lépett - Akkor, mondjuk fél 5?
- Jó, majd szólj - intettem neki, Ő pedig kiment az ajtón.
- Itt alakul valami! - köhécselt halkan roberta, mire én neki dobtam egy párnát.
- Pontosan, holnap már Harryvel is alszol!
- Jó lenne - sóhajtott fel - De én itt most rólad, és Liamkéről beszélek! Mér nem azért, de ez a 'mint 2 barát', khm, elég átlátszó volt - majd egy vigyor kíséretében lerakta a laptopomat.
-  Mert?
- Tudom, hogy nem csak a barátod akar lenni! - nevetett fel Berti halkan.
- Honnan veszel ilyeneket? - húztam fel a szemöldökömet, majd kérdő pillantást vetettem rá.
- Titkos forrás!
- Mondd már! - csattantam fel.
- Harry mondta, na! Harry szerint, Liam már egy tavalyi koncerten kiszúrt téged magának.
- Na, persze! Ti rémeket láttok, drága! - mondtam, majd eldőltem az ágyon.

*~*~*


Mihelyt eljött a 4 óra, készülődni kezdtem.
Felvettem, egy farmert, és hozzá, egy kék pólót, és ezekhez a kék tornacipőmet.
- Na? Elmegy moziba? - érdeklődtem kinézetem felől.
- Szerintem jó ! - felelt Roberta -  Hallod, míg te randizol ..- Itt vágtam a szavába.
- Nem randizok - emeltem ki a nem szót.
- Aha, miért nem tetszik Liam? Ne mondd már, év közben, és nyár elején is csak róla beszéltél, ugyan ,ár, Lizzie, ne tagadd!
- Az más dolog!
- Ja, nagyon, nekem nem tudsz hazudni! Másnak beadhatod, hogy kicsit sem tetszik, de a lelked mélyén te is nagyon jól tudod, hogy fülig szerelmes vagy belé - Na, Roberta, komolyan pszichológusnak is mehetne, amilyen nyugtató, vagy éppen nyugtalanító szövegei vannak.
- Fú, hogyne, na mit akartál mondani?
- Azt, hogy míg te randizol, addig ugye használhatom a laptopod?
- Persze, és..
- Hagyjad már! Mint 2 barát mi? - macskakörmözött a levegőben.
- Beszéljek neked Harryvel? - mosolyodtam el gúnyosan.
- Most? - kérdezett vissza - Tudod, már fél 5..
- Nagyon vi.. - az órára néztem, és tényleg fél ötöt mutatott. Ajaj, az kéne még, hogy Liam berágjon.- Akkor megyek ..
- Jó csókolózást! - kacsintott Roberta, én meg már csak szememet forgattam. Nem volt idegem hozzá.


- Mehetünk? - érdeklődött Liam, mikor leértem az emeletről.
- Akár - bólogattam.
- Niall! Elvittük a kocsid! - kiáltott neki Liam, én pedig csak megráztam a fejemet.
- Elmentem Liammel, sziasztok! - ordítottam még a házban lévőknek, majd kiléptünk az ajtón.
Beültünk Niall autójába, amit még anyáéktól kapott tavaly a szülinapjára, s útnak indultunk.
- Hallod, Liam, én nem hoztam pénz - húztam el a számat.
- Ki mondta, hogy hozzál? Én fizetek! Mondjuk, legyen ez az elő szülinapi ajándékod, tudtommal holnap lesz.
- Hát, igen! - mosolyodtam el.
- Tényleg, mit szeretnél tőlem szülinapodra? - kíváncsiskodott Liam, én pedig legszívesebben rávágtam volna, hogy 'Téged', de nem tehettem.
Ajaj, túl nagy hatással volt rám Roberta beszéde. Sőt, talán még igaza is volt. Bevallom, mindig is tetszett Liam, amolyan álom pasi.
- Semmit, nekem ez is elég - Liam erre semmit nem mondott, csak sóhajtott egy hatalmasat.

Mihelyt megérkeztünk, kiszálltunk a kocsiból, s a mozi felé vettük az irányt. Egy bevásárló központban lévő moziba mentünk. Liam megvette a jegyeket, majd beállt a büféhez is. Ott is kikérdezett, hogy mit szeretnék, én direkt a legdrágább dolgokat kértem, viszont Liam egy szót sem szólt, mintha nem is venné észre, hogy ezek a legdrágábbak.
Amint a büfében is megvettük a kellékeket, elindultunk befelé a terembe. Ott leültünk kettő egymás melletti székre. Én kényelmesen elhelyezkedtem, és vártam, hogy kezdődjön a film.

A film után mind a ketten elmentünk a mosdóba, utána pedig kicsit sétálgattunk a plázába, és kibeszéltük a film minden egyes részletét.
Elismerem, Liam valóban egy normális, helyes, kedves, aranyos srác.
Pont, mint amilyennek mutatja magát.


***

- Örülök neki, hogy eljöttél velem - fordult felém Liam már az autóban ülve.
- Elismerem, nem volt rossz, és te sem vagy egy olyan kibírhatatlan alak.
- Örömmel hallom - vigyorgott.

Amint hazaértünk, Liam beállt a kocsival a garázsba, majd lecsukta az ajtaját, majd indultunk volna fel a házba, de Liam megállított.
- Lizzie, várj!
- Hm?
- Kaphatok, esetleg egy puszit? - érdeklődött, majd barna szemeit ismét az enyémbe fúrta, próbált mindennél aranyosabban nézni.
- Nem is tudom - feleltem, majd mellé léptem, és arcon pusziltam.
- És egy baráti ölelést? - húzta fel a szemöldökét.
- De tényleg csak barátit - válaszoltam, majd átkaroltam, viszont ekkor jött a nem várt meglepetés.





Little horan - Chapter 7.

Új rész! Köszönöm, hogy itt vagy! Jó olvasást! Megjegyzést hagyni, ne felejts el :) Aki még nem tette, az nyugodtan feliratkozhat :) Szeretem az olvasóimat <3


7.fejezet.

- Ti meg mit csináltok itt? - hallottam meg Louis hangját a hátam mögött.
- Ez nem az aminek látszik! - magyarázkodtam.
- Aha .. Én pedig galambokat tenyésztek - mosolyodott el gúnyosan.
- Na! Meséljetek csak gerle pár!
- Louis, kérlek! Komolyan nincsen köztünk semmi! - hangsúlyozta ki a semmi szót Liam - Mi csak barátok vagyunk!
- A barátok nem szoktak ölelkezni!
- Nem-e? - kérdeztem vissza - Hát mi szoktunk, amúgy meg téged ez miért zavar?
- Hát nem is tudom, engem nem zavar, sőt, örülök nektek! Én is kapok akkor egy baráti ölelést? Úgy sincs senki, aki megölelne ...
- Liam, Louis ölelést kér - löktem meg kicsit az állítólagos barátomat, majd felmentem a házba.
- Na? Mi volt? - ugrott elém Roberta, amint beléptem a szobába.- Megcsókolt?
- Dehogyis! Berti, te beteg vagy!
- Óó, pedig bíztam benne! De komolyan semmi puszi, se ölelés?
- Azt nem mondtam.
- Komolyan? Megpuszilt?
- Nem! Én pusziltam meg, az arcát - hangsúlyoztam ki az 'arcát' szócskát - Érted, arcát, és megöleltem, és szigorúan baráti ölelés volt.
- Aha! A barátok mióta ölelkeznek?!
- Gyere ide, édes húsom - indultam meg felé, és megölelgettem.
- De amúgy, fiú, és lány között nincsen barátság! Tapasztalat!
- Összejöttél Harryvel? - tágultak ki a szemeim, mire Roberta lesütötte szemeit.
- Figyelj, mi csak úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk, érted? Semmi egyéb, elvégre is, 15 éves vagyok, jogom van hozzá.
- Jézus! Ez szuper, és még csak 2 napja vannak itt.
- 'Szerelem első látásra' - macska körmözött a levegőben, majd eldőlt az ágyamon.
- Na, megyek zuhanyozni, majd aludni!
- A - a! - tiltakozott Roberta.
- Mert? Mi van?
- Le kell menni a srácokhoz a nappaliba! Anyukád, elment otthonról, esti szórakozás lesz, vagyis csak bámuljuk a MTV-t. - nevetett fel.
- Áh, szuper! De akkor is megyek fürdeni.
- Jó, jó, én már voltam szóval ..
- Az a te dolgod - feleltem.
***
Mihelyt megfürödtem, én is lementem a srácok körébe a nappaliba. Louis rám kacsintott, én pedig megforgattam a szememet.
- Mi a szitu, Lizzie? - Lou.
- Mi lenne?
- Kapok egy baráti ölelést? - tárta szét a karjait, mire én csak szemet forgattam, és leültem a kanapéra Liam, és Niall közé.
- Na? Mit nézünk?
- Seherezádét néztünk eddig, de most lett vége, így most elkapcsolom éppen az MTV-re! - magyarázott Zayn, majd kapcsolgatni kezdett.
- Mikor a csatornára ért, a srácok egyszerre pattantak fel, épp a One thing ment.
- Na! üljetek vissza! Nem látom a tvt!
- Hát, de itt vagyunk!
- De édes vagyok! -tapsikolt Louis, majd visszaült a seggére, úgy, mint a másik 4 srác.
A refrént együtt énekelték végig, hát, mit ne mondjak, elég érdekes volt, ahogy itt dalolásznak.
- Nézd csak, Lizzie! Liam, milyen édes ott! - mutogatott Louis.
- Louis! Megkérhetlek, hogy maradj csöndben? - mosolyogtam rá, mire Ő csak kacsintott egyet.
- Mit udvaroltok már egymásnak ennyit? Könyörgöm! - forgatta szemeit Zayn.
- Ki udvarol kinek? - Liam.
- Te Lizzienek - mondta, Roberta, mire Niall rám, majd Liamre nézett.
- Ti meglehetősen gyanúsak vagytok nekem!
- Mondtam már, hogy csak barátok vagyunk!
- Nem sokáig - mormogta Louis, én pedig egy gyilkos pillantást vetettem rá.
- Hát, én nem bírom! Jó éjt! Sziasztok!
- Liam, nem mész és altatod el? - folytatta Louis.
- Nem ! - felelt Liam, majd nagyot sóhajtott.
- Miért? Ne mondd, hogy nem aludnátok együtt szívesen! - kezdett bele a piszkálásba Niall is.
- Igen? Ennyire szeretnétek? Liam, gyere kérlek! Ma együtt alszunk!
- Mi? Én nem gondoltam komolyan - tágultak ki Niall pupillái.
- Sajnálom, késő bánat! Na, jössz Liam?
- Ez komoly?
- Halál komoly - hangsúlyoztam minden egyes szót.
- Ki nem hagynám - pattant fel, és követett a szobámig.
- Tudom, hogy csak szívatsz - húzta el a száját.
- Igen? Ennyire kishitű vagy, haver? - hangsúlyoztam a haver szót.
Liam csak szemet forgatott, majd követett befelé a szobámba, körülnézett, és elmosolyodott.
- Ez mi? - emelt le egy füzetet az íróasztalomról, én pedig hanyatt homlok igyekeztem elvenni tőle. Ha meglátja, hogy mi van benne, én örökre leírom magamat előtte.
- Miért nem nézhetem meg? - érdeklődött, mikor sikeresen elvettem tőle, és bezártam a fiókomba.
- Mert! Na, tied a föld, itt egy pokróc - dobtam hozzá egy pokrócot - Úgy helyezkedj el a földön, hogy Berti ne essen át rajtad, mikor jön aludni.
- Igenis, főnök! - szalutált, majd a szoba belső felére rakta le a pokrócot, s ráfeküdt.
A villanyt leoltottam, de hiába, mivel perceken belül belépett Roberta a szobába, és bevágódott az ágyba.
- Kapcsolhatod - vigyorgott. - Á, szia Liam!
- Hello! - intett a srác, én pedig leoltottam a villanyt.



*~*~*


Reggel kómásan, és fáradtan ébredtem. roberta már nem volt mellettem a francia ágyamon, és Liam is felszívódott a földről.

Úgy döntöttem,hogy kimászok az ágyból. Sikeresen kikászálódtam, majd bementem a saját kis fürdőmbe, majd megcsináltam a hajam, fogat mostam és felöltöztem miközben azon törtem a fejem, hogy hova tűnt Liam, és Roberta.

És ekkor esett le:  Nekem ma van a szülinapom! Hivatalosan is 15 éves leszek.
Vagyis vagyok mert reggel születtem 8 óra körül, és most délelőtt 10 óra van. Rendesen bealudtam.
Épp hogy kiléptem a szobámból Niall elém ugrott.
- Húgi nem mehetsz ki! - közölte majd visszatolt a szobámba.
- Mert? - néztem rá döbbenten.
- Mert !-itt tuti készült valami én érzem. Úgy látszik, senki sem felejtette el, hogy szülinapom van! - Milyen 15 évesnek lenni?
- Milyen, milyen? Ugyan olyan, mint 14-nek, de jobb ez a köz érzet.
- Ó, értem, na kijöhetsz! - tárta ki az ajtómat, én pedig megindultam a földszint felé. Amikor leértem, egy igen nagy meglepetésben részesültem...




Little Horan - Chapter 5.


Hello:D Szerintem, ez hosszabb fejezet lett, mint az előzők! Ez is más lett, mint volt, vissza lehet olvasni!:)
Kommentárokban nem nagyon gazdagítotok, de a fejezet végén tetszikeltek, szóval megnyugdodtam!:) Köszönöm a rendszereseket!:)




5.fejezet.


- Mit makogsz? - kérdezte meglepett és fáradt hangon Roberta.

- Hát megbosszuljuk a ma kora délutáni kis medencés ügyet Liamen, Louison és Zaynen, és már tudom is hogy!Megvárjuk míg elalszanak, majd sunyi módon
 akkor kihúzzuk a matracukat a sátorból, és belökjük őket a tóba matracostul. Nem akkora ez a tó, nem úsznak messzire.


- Úgy érted hogy beúsztatjuk őket úgy hogy fekszenek a matracon? - húzta fel a szemöldökét Berti.

-Pontosan de ahhoz kéne Niall segítsége - feleltem, majd megújult erővel kimásztam a sátrunkból, s Niallébe settenkedtem be.
Niall, Liammel, és Zaynnel aludt egy sátorban, így nagyon halknak kellett lennem.
Bökdösni kezdem az oldalát, s halkan beszélni hozzá:

- Niall kelj fel, de Niall kelj már fel!!
Niall megmoccant és hirtelen felült.
- Mi az Lizzie?Tudod te hány óra?
- Pszt!! !Gyere.. - fogtam meg a kezét és rángattam ki a sátorból be a közös sátrunkba Robertával.

Mindent elmondtam neki.Ő erre csak ennyit mondott:
- Gonosz de ötletes. Az én kishúgom! - majd egy vigyor.
- Kösz ! - forgattam meg a szemeimet.


- Na!Szerintem várjunk még kicsit had aludjanak el mélyebben - kezdett bele Niall - Addig Lizzie mesélj már valamit annyira hiányoztál már, és annyi mindenről lemaradtam.Meg ebben a fél napban még beszélgetni sem volt időnk.

- De mit? - érdeklődtem nyugodtan, semmi nem jutott az eszembe mit mondhatnék rég nem látott bátyámnak.
- Hát mondjuk milyenek a jegyeid, öhm, van pasid? - húzta fel a szemöldökét.

- Öhm a jegyeim jók viszonylag, és igen 5 darab is - kuncogtam halkan.
- 5 darab?-csodálkozott el - Úr isten kik azok?

- Hát, nagyon helyesek.
- Kik azok ? Ismerem őket ? - pislogott nagyokat.
- Igen.
- Jajj de gyilkos hangulatom lett.A kishúgom bepasizott - hunyorogni kezdett - Lizzie, mondasz neveket?
-Te marha répa.. - nevetett roberta - Rólatok beszél.

-Na, pff, így átbasz .. úgy átvágni - majd a végére elvigyorodott.

- Szőke, és még csúnyán is beszél! - rázta a fejét Roberta.

- Gonoszak vagytok lányok !

- Tudjuk, a szeretet csak úgy árad!
- Jólvan húgi, na de menjünk hajtsuk végre a terved - kuncogott fel megint csak.
- akkor gyerünk!
Kimentünk a sátrunkból, be Harry és Louis sátrába, Niall segítségével lassan megfogtuk Louis matracát és a tó  felé kezdtük húzni.
Néha megálltunk és megnéztük alszik e biztosra, mikor megbizonyosodtunk róla hogy tuti alszik akkor hirtelen behúztuka  vízbe és
picit meglöktük. Matracostul úszott a tavon.
Ezt megcsináltuk Zaynnel és Liammel is.Mind a 3-an a vízben úsztak a matracokon.

Majd szépen mi is elmentünk aludni.
Kíváncsi vagyok reggel beleesnek-e a vízbe. Mondjuk, kicsit rizikós a dolog, mert ha lefordlú bármelyik a matracról, akkor meg is fulladhatnak. Hiányoznának, és bűn tudatom lenne, hogy én nyírtam ki Őket.

***

Reggel a telefonom csörgésére ébredtem.
Gyorsan lekapcsoltam és kimásztam a sátorból.
Láttam, hogy a tavon alvók még alszanak, és még nem estek le a matracról.

Hála az égnek !

- Nem kéne Őket felkelteni? - lépett mellém Niall, s érdeklődő tekintetét rám szegezte.
- De, kéne ..
- Hozom a gitárom! - és már itt sem volt.
A gitárral mellém lépett, és megint már nézett.
- Te énekelsz, én pengetek!
- Meg a a kis .. - inkább nem fejezetem be a mondatot.
- Most mi van?
- Te vagy, a híres énekes! Te fogsz énekelni! - emeltem kezemet is magam elé védekezésül.
- Na jó ! - fújtatott, majd belekezdett.

Perceken belül Roberta kiszivárgott a sátorból, majd utána Harry is.
Roberta Harryre pillantott, majd fülig pirult. Mire gondolhatott ez.
Niallnek Harry besegített az éneklésben.

Láttam hogy Liam mocorogni kezd, majd lassan Louis is felül, de Zayn nem moccan, jó az alvókája.
Louisnak tűnt fel először, hogy hol is van.

- Hogy a fészkes fenébe kerülök  a tó közepére? - ordibált, feje szinte vörös volt és gyorsan vette a levegőt. sosem gondolta volna, hogy a fagyi egyszer visszanyal.

Louis kiabálására Zayn hirtelen felült, és lefordult a matracról.

-Úr isten,úr isten mentsetek ki, nem tudok úszni! - kiáltozott rémültem Zayn, és kapálózott a vízben.
-  Tedd le a lábad - mondta neki unottan Liam.

- Ja, hogy itt leér a lábam - értesült Zayn, majd mikor letette a lábát elindult kifelé a tóból.

Liam a matracon ülve  okosan kifelé kezdett evezni, Louis is követte a példáját, így sikerült kijutniuk.

Mikor végre kieveztek és lemásztak  a matracról Zayn már a parton volt csurom vizesen.
Harry szinte zokogott a röhögéstől Bertivel együtt, szinte egymásra borulva nevettek.

Én még bírtam, pár percig, majd belőlem is kitört Zayn látványától a hisztérikus nevetés.

- Ez, ez, ez, nagyon gonosz volt ! Ki találta  ki? - tort ki Louis - És miért pont a tó közepére?
- Láttam filmen-közöltem - És ez még a tegnapi medencés eset miatt volt.
- Igen? - húzta fel a szemöldökét Liam, majd egy mosoly kíséretében megindult felém.
- Mire készülsz?
- Lesz fürcsi !
- Liam, kérlek ne! - szaladtam be Niall háta mögé - Niall, védj meg! Te vagy a felelős értem!

- Liam, maradj veszteg - próbálkozott Niall, de hasztalanul.
Liam arrébb lökte Niallt, majd rám mosolygott.
- Mit kapok érte, ha nem doblak be?
- Sakkozok veled!
- Nem elég!
- Ő, rajzolok neked! Énekelek, sőt, akár még fejen is állok.
- Nem, nem.
- Mi lesz ebből ! - súgta Zayn Louisnak, majd egyszerre nevettek fel.
- Hallom ám ! - Liam.
- Kérd, hogy smároljon le ! - jött Harrytől egy ötlet.
- Azonnal!
- Ne mondd, hogy nem tetszene! - Harry.
- Én ilyet nem mondtam.
- Tessék? - Niall.
- Áá, semmi! - legyintettem.
- Szóval, mit kapok?
- Bármit! - nyögtem ki végül, Liam pedig még mindig vigyorogva közeledett felém, én pedig hátráltam.
Végül már nem volt hova menekülnöm. Liam elkapta a derekamat, majd a vállára vett.
- Ne, kérlek ,ne! Biztos hideg a víz! Liam, kérlek! Ne ! - kapálóztam, és próbáltam megszabadulni.
- Mint egy rossz házaspár - poénkodott Zayn.
- Vicces á... - de befejezni nem tudtam, mert a tóban landoltam.
hihetetlen, hogy mindig a kicsit kell bántani.
- Ezt még megkeserülöd! - mutattam Liamre, aki csak nevetett.
- Leereszted a biciklim kerekét? - gúnyolódott, mire én durcás képet vágtam, s megindultam kifelé a tóból.
Mikor kiértem Liam elé léptem, majd mind a két kezemmel átkaroltam.
- Csak, hogy érezd a szeretetet!
- Összevizeztél ! - tolt el magától, mire én csak felkuncogtam.
- Na, nem mondod?
- De mondom! - válaszolt, majd elvonult a sátrába.
- azt hiszem, én is átöltözöm! - jelentettem ki, majd elindultam befelé a sátorba, és még a cipzárt is gondosan behúztam.
Épp, hogy átöltöztem, a telefonom megcsörrent.
A kijelzőjére pillantottam, és egy boldog mosoly húzódott végig az arcomon. Nem várt meglepetés.





Little Horan ~ Chapter 4.

Aloha! Ismét itt vagyok egy új résszel! Remélem, hogy tetszeni fog:) Köszönöm a kommentárokat az előző részhez, és a rendszeres olvasókat is!:) Nagyon jól esnek a kedves szavak, és minden egyéb!:) Ehhez a fejezethez i lehet megjegyzést írni, és fel is lehet iratkozni a blogra!!:)
Jó olvasást! <3




4.fejezet.



- Én előre félek! - jelentette ki Harry, mire mindenki kicsit felkuncogott. Végül is jogos! Louis sok, sok képtelenséget hord össze.
- Menjünk sétálni az erdőbe ! - villant meg a tekintete.

- Nem - vette át a szót Niall - Menjünk mindjárt kempingezni, tudtommal megvan még az a tó úgy 7-8 km-re innen, bent az erdő sűrűjében.
- Ez de jó lesz - kiáltott fel Louis.
- Marhára! Jó szórakozást! - intettem egyet, majd indutam volna befelé, de valaki elkapta a karomat, és visszarántott.
- Na! Húgi! - nézett rám kiskutya szemekkel - Ugye te is velünk jössz?
Ezt a háborút ez egyszer Ő nyerte, utálom, mikor így néz rám.

-Jó, akkor megyek összepakolok - sóhajtottam lemondóan - Roberta,  gyere velem te is jössz velünk-! - adtam ki a parancsot, mire Berti csak egy vigyort villantott, majd követett fel a szobámba.

Mikor felértem rögvest pakolni kezdtem, Berti természetesen segített. Úgy döntöttünk, hogy egy nagyobb hátizsákba pakolunk ketten.

Pakolás közben, a lentről felszűrődő hangokat hallgattuk.

- Akkor én előszedem a sátrat - mondta bátyám- Anyu, hol vannak a sátraink?
- Jó, akkor én előszedem a fésűket - hallottam Zayn hangját.
- Lesz ott wifi? - kérdezte Liam kétségbe esetten.
Ezt a sEzt a sok észt, szinte elveszem köztük.

Mihelyt Bertivel elkészültünk a pakolással, lefáradtunk a nagy táskánkkal az emeletről.

Ketten is alig bírtuk el, úgyhogy rá kell tukmálni valamelyik okosra.Végül is mi még gyerekek vagyunk. 

- Mehetünk? - érdeklődött Liam felém fordulva.
-Mehetnénk... - feleltem nagyot sóhajtva, majd szomorúan lehajtottam a fejem -De túl nehéz a táskánk sajnos, ketten is alig bírjuk el... - néztem fel rá .
- Jaj Lizzie, akkor cseréljünk ti viszitek az enyémet, az nem annyira nehéz, én meg  a tiéteket lányok - ajánlotta fel Liam, mire rá mosolyogtam.

- Megbeszéltük - vigyorgott Roberta majd Liam felé tolta a táskát.
Liam fel akarta emelni, de ekkor szembesült a súlyával.
- Mit raktatok ebbe?Téglát? - nyögdécselt a hatalmas súly alatt.
- Csak azt, ami kell - közöltem nyugodtan.
- El tudom képzelni - motyogta.
- Na, elindulunk még ma?- méltatlankodott Louis.
Erre a szóra mindenki felpattant, s elkezdett kiáramlani az ajtón.
Anyu még utánunk szólt :
- Niall, és fiúk vigyázzatok Lizzie-re és Berti-re! Lányok vigyázzatok a fiúkra -mondta kedvesen de lehetett érezni a hangjában, hogy félt minket elengedni 5 bolonddal.

***
Egymás után indultunk, az erdő sűrűje felé.
Annyit nevettem ezen a délután mint még szerintem soha, annyira viccesen vitte Louis a hátizsákját és Liam nyögései voltak a legviccesebbek.
Zayn 5 percenként megkérdezte, hogy jól áll-e a sérója.
Egyszer ezt Harry megunta, és azt mondta neki, hogy 'nem, egy hajszál rosszul áll' , erre Zayn teljesen megvadult.
Niall az én egyetlen kis bátyuskám meg körülbelül 2 percenként kérdezgette, hogy mikor érünk már oda,  hogy lesz-e jó kaja?!
Egy szóval: hihetetlenek ezek! Hogy miért szeretem ennyire ezeket a bolondokat?A válasz egyszerű: nem tudom!

***
- Megjöttünk-fújtam ki a levegőt, majd Liam táskáját a kezébe nyomtam, s kiadtam a parancsot - Gyerünk állítsátok fel a sátrakat!

- De... -kezdte Harry - Azt hogyan is kell?
- Ne mondd már, hogy még soha nem állítottál fel sátrat? - húztam fel a szemöldökét Roberta.

- Na, majd én Niallel - rántotta testvéremet maga mellé Liam -Ti puhányok.
- Én is segítek -  jelentette be Zayn, majd neki látott Ő is sátrat állítani.

Mikor végre elkészültek a sátrak, Niall rájött, hogy tüzifánk nincsen, így mehettünk azt is keresni.

Én és Berti egy hatalmas nagy farönkkel tértünk vissza.
- Na és lányok elmondanátok azt a hatalmas farönköt hogyan aprítsuk fel?-kérdezte hunyorogva Liam.
- Baltával?-kérdezett vissza Roberta.

- És honnan a fészkes  fenéből szedjünk baltát? - forgatta kék szemeim Louis.
- Nem hoztatok?-csodálkozott el Berti.
-  Szőkék !-vágta a fejünkhöz Harry.
-  Engem miért illetsz ezzel a jelzővel? - háborodtam fel - Én egy árva szót sem szóltam! És kikérem magamanak! Én igenis okos vagyok!
-Ujaj! - vigyorgott rám Harry - Igazad van, az én eszem szinte eltörpül a tiéd mellett - kuncogott a göndör.
- Na, végre, hogy elismered!
- Min folyik a vita? - lépett ki Niall egy bokor mögül, s megigazította nadrágját.
- Nem lényeg, haver! Ez az én, és a húgod ügye!
- Mit akartok ti ketten? Gyanúsak vagytok! Elszöktök együtt, vagy mi?
- Pont vele? Te beteg vagy - mondtam gúnyosan.
- Na ezt megjegyeztem! - lett sértődött Harry hangja, mire én csak felnevettem - Beletiportam a pasid lelki világába - fordultam Roberta felé - Vigasztald meg!
- Hogyne! Azonnal 
- Pedig jól esne egy ölelés - szipogott Harry, majd felnézett Robertára, aki eltátotta a száját. - Ki ölel meg? - tárta szét Harry a karjait, és körbe nézett.
- Rám ne számíts ! - tiltakozott Liam, Louis, Zayn, és Niall is.
- Hallod, én tiportam össze az önbecsülésed, Berti menj már - löktem meg Őt, mire Roberta egyenesen Harry karjaiba esett.
- Uujujuj! Szinte izzik a levegő - füttyentett Zayn, majd levetette magát az általam, és Roberta által hozott farönkre.
***

Mikor végre sikerült összehozni egy kis tüzet jött Liamtől az ötlet hogy énekeljünk valamit.Én rögtön nemet mondtam, nem tudok énekelni.
Mindenki leült a tűz kör,é és Niall elővette a gitárját, majd lejátszotta az első akkordot, egy ismerős hang csendült fel, a One Thing.
Liam énekelni kezdett majd Harry folytatta.Olyan volt ez az egész, mint egy személyre szabott kis koncert, csak nekünk.
- Na Lizzie szálljatok be ! - könyörgött Niall.
- De.. - kezdtem volna mondani de Liam közbe vágott.
- Nem az a lényeg, hogy milyen a hangod, hanem az, hogy jól érezd magad.

- Igaza van - helyeseltek a többiek is.
-Én sem tudok énekelni - vigyorgott Harry - Mégis énekelek.
Erre cinikusan szinte erőltetett röhögésbe kezdtünk Bertivel.
- Még , hogy nem tudsz énekelni? -nézett Roberta Harryrre tágra nyílt szemekkel.
- Nem hát - húzta fel az orrát Harry.
- Bolond -mondtam majd folytattam - Akkor énekeljünk , de ne nevessetek ki olyan nevetségesen rossz hangom van.
-Nem is! - szállt vitába velem Niall.
- Akkor énekeljünk! - tette kezét Niall a húrokra, majd pengetni kezdett egy ismerős dallamot, ez nem volt más, mint az I wish.
Mindegyik fiú elénekelte a saját részét, mi csak halkan a refrénnél szálltunk be.
A dal befejeztével, kihisztiztem, hogy a More Than This következzen, ami nekem személyes kedvencem.
A fiúk készségesen zenéltek nekünk, órákon keresztül. 


- Szerintem tegyük el magunkat holnapra - mondta nagyot ásítva Louis.
- Akkor jó éjt - sóhajtottam, majd bementem a sátorba.
Roberta is követte a példámat, majd eldőlt mellettem.
- Ah, hosszú nap volt ez a mai - hozta fel Roberta, majd ásított egyet.
- Igen, és én még jövök egyel a srácoknak, jobban mondva, Louisnak, Liamnek, és Zaynnek.
- Mire gondolsz?
- Azt hiszem, eljött a bosszú ideje!










Little Horan ~ Chapter 3.

Sziasztok! Itt is van a friss fejezet, a közepe, és a vége lett más!:) Köszönöm az aranyos kommenteket az előző fejezethez, és a feliratkozókat:) Szuperek vagytok, még mindig szabad feliratkozni, és örülnék pár kominak a fejezet végén!:)
Akkor lehet  pipálgatni a fejezet végén!:)





3.fejezet.


- Előre félek, hogy mi lesz azaz ötlet - forgattam meg a szemeimet nagyot sóhajtva.
- Remélem, hogy nem Nando'sba szeretnél menni - lépett be a szobába Zayn, s utána lassan a többiek is felszivárogtak.
- Nem,  nem vagyok éhes, most ettem 2 perce.
- Niall beteg vagy? - ájuldozott Louis, majd a bátyám homlokára tette a kezét, s felkuncogott.
- Fú, had mondjam már végig gyerekek! - fakadt ki Niall, majd azonnal folytatta - Nos mivel annyira szépen süt a nap kifeküdhetnénk a hátsó kertbe napozni.

***
Az ötlet, mindenkinek elnyerte a tetszését, így kipakoltuk a garázsból a nap ágyat a hátsó kertbe, a medence köré, s mindenki választott egyet magának. Természetesen ezt sem úszhattuk meg vita nélkül.

- Enyém a kék - kiáltotta el magát Louis.
-  Jó, akkor enyém a Harry melletti - pirult fülig Roberta.
-  Nem, mert én ülök Harold mellé - háborodott fel Louis.
- De nem!Mert én vagyok a lány, és a fiatalabb, így úriember létedre teljesíted kérésem.
- Roberta, te milyen költői vagy - tátotta el a száját Niall.
- Tudom - villantott egy vigyort, majd büszkén leült a Harry melletti nap ágyra.  
Ezek után, igen fura dolog történt. Én halál nyugodtan ültem a nap ágyamon, a mellettem lévőn pedig Zayn..
Liam odaszaladt Zaynhez, és lelökte az ágyról, s leült mellém, majd rám nézett.
- Helloka - intett.

- Öhm szia - válaszoltam nevetve, mivel elég érdekes látvány volt ahogy Zayn a földön fetreng.

Miután Zayn is felkelt a földről, s keresett egy szabad ágyat, mindenki lenyugodott, és befogta a lepény lesőjét.
Becsuktam a szememet, és hallgattam a csöndet. Remek érzés volt, kicsit ellazulni. A nap az arcomat perzselte...
Egyszer csak megéreztem, hogy itt valami nincs rendben. A föld mozogni kezdett alattam, mire én hirtelen kinyitottam szemeimet, s észleltem, hogy éppen a medencébe zuhanok.
Felevickéltem a víz felszínére, s nagyon csúnyán néztem az éppen fuldokló fiúkra.
A medence széléhez úsztam, majd belenéztem Niall, és Roberta csodálkozó tekintetébe.
- Ki volt? - érdeklődtem durcás, kislányos hangon.
Liam,  Zayn és Louis jelentkeztek, ők voltak a tettesek.
Hmm, akkor játszunk így. 
Az agyamban egy gonosz ötlet körvonalazódott.
- Zayn, Liam, nem segítenétek kimászni? Nem szeretnék megcsúszni, s lehorzsolni a térdemet - húztam el a számat, mire Ők csak vállat rántottak, és közelebb léptek.

- Ennyit azért megtehetünk érted !

- Gonoszak vagytok, ám, igazi bad boyok! - gúnyolódtam velük, mire Ők ismét csak vállat rántottak, majd megfogták a kezemet. Viszont, arra nem számítottak, hogy ilyen rafinált vagyok, és Ők is a medencében landolnak. Amint megérintettem a 2 srác kezét, egy jól irányzott rántással, már a medencében is voltak.
- Bocsi, csak megcsúszott a kezem - nevettem fel, majd kimásztam a medencéből.
A jól irányzott rántásommal egybe kötve, akkora nagy fuldokló kecske macska röhögés hangzott fel, hogy olyat még a világ nem hallott.
Niall,Harry és Berti is együtt kacagott.
Louis felé indultam, aki  azonnal futásnak eredt. gondolom, rájött, hogy Őt is utoléri a bosszúm.

- Louis! - szóltam neki kislányos hangon, mire Ő felém fordult. - Nincs hova futnod - vigyorogtam rá, majd futásnak eredtem felé, majd a hátára vetettem magamat.
- Ne, tiszta víz lesz a ruhám - kiáltott fel Louis.
- Ez biztos, a te húgod - röhögött Harry Niall képébe, majd nagy levegőket vett, hogy lenyugodjon.

Niall csak elmosolyodott majd levetette magát a nap ágyra. 
Még mindig Louis hátán csüngtem, olyan jó meleg volt, én meg eleve halálra voltam fagyva, hiszen minden ruhám átázott.

Ebben a pillanatban, anya is megjelent az udvaron, s döbbenten tekintett végig rajtunk.
- Gyerekek, mi a az Isten folyik itt? 
- Ez nem az aminek látszik Angela - szólalt meg rögtön Louis.
- Én tényleg nem tudom elképzelni, hogy hogy értetted Louis, hogy ez nem az aminek látszik mondatod, de akkor mégis mi folyik itt? Liam, és Zayn mit csinálnak ruhástul a medencében, és Lizzie miért van Louis hátán?

- Hát az úgy volt... - kezdtem volna bele, de Roberta közbeszólt.
-Angela, ez tényleg nem az aminek látszik!Az egészet Zayn, Louis és Liam kezdték, behajították Lizziet a medencébe,  viszont mikor Lizzie kimászott, túl járt az eszükön, s Ő rántotta be a srácokat, azaz Liamet, és Zaynt, s mivel nincs három keze, így Louist jól összevizezte.

- Ez bonyolult - állapította meg anya.
- Jó észrevétel  -motyogta Niall az orra alatt .
- Ne szenvtelenkedj fiatal úr - vetette be anyu az anyai szigort.Erre Niall vigyorogva felült.
- De régen mondtál már nekem ilyet - közölte anyuval.
Anyu erre csak elmosolyodott majd így szólt..:
- Na, szóval, csak azt akartam kérdezni, mielőtt megláttam ezt a kupit itt, hogy kértek e sütit? Csokis, kisfiam a kedvenced.
Niallnek sem kellett kétszer mondani, rögtön rákapott a sütire.
- Nagyon finom - csámcsogott Niall.

Míg a többiek a süteményt falták, én addig felmentem a szobámba átöltözni, s ha jól hallottam Liam, és Zayn is így tett.
Mihelyt felvettem a száraz ruhámat, majd visszatértem a többiek közé, ahol már Zayn, és Liam is jelent volt.
Louis pedig úgy döntött, hogy nem öltözik át, mert Ő lett a legkevésbé vizes.
- Van egy ötletem - emeltem magasba az ujját Louis, mintha maga lenne az intelligencia.




Little Horan ~ Chapter 2.

Hellloooo! Ismét itt vagyok, egy 'új' résszel, ami nem is annyira új!:) A vége lett más lényegében :) Lehet feliratkozni, és kommentárokat írni! Kommentároknak örülnék talán a legjobban, hiszen, jól esnek a vélemények, akár negatívak, akár pozitívak!
Köszönöm a sok, sok rendszeres olvasót! Elképzelni nem tudjátok, milyen boldog voltam, mikor megláttam, hogy már 91*---* Ugráltam:D 7 komment, hát kiugrom a bőrömből:)


Jó olvasást!




2.fejezet.



A doboz tartalma, igen érdekesnek bizonyult; volt benne csokoládé, és egy levél.
Az igazat megvallva, a levél érdekelt a legjobban, így kivettem a dobozból, és felnyitottam.

Az iromány tartalma:

"Tudom hogy hamarosan találkozunk húgi, de nem bírtam ki hogy ne küldjek neked valami szépet.
Puszil öreg haverod, és cuki bátyád : Niall.
U.I.: Remélem, hogy lesz otthon kaja, mert pocak éhes."

- De aranyos - nevettem fel halkan, majd egy mosolyt vett fel az arcom, és a levéllel a kezemben leszökkentem a székről.
- Na, titkos hódoló? - kérdezte anyu kuncogva.
-Hogyne, ha a bátyámat annak tekinted -vetettem rá egy lenéző pillantást.
- Ja, hogy a bátyádtól kaptad, és mi áll benne?Mégsem jönnek?- rémült meg, és szemeim tágra nyitotta.
- Angela, ne beszélj butaságokat-mondta Roberta - Természetesen jönnek.

Berti kivette a kezemből a levelet, és anyu orra alá nyomta.
- Oh, de cuki bátyád van! Mindig mondtam én.
- Tudom - vigyorogtam idétlenül. 
Amint, kimondtam a bizonyos 'tudom' szócskát, az ajtón kopogtak. 
Ha megint a postás esküszöm kiugrom valahonnan. 
Ajtót nyitottam az idegennek, vagyis nem is idegeneknek.
A bátyám és a többi banda tag álltak a szemem előtt.
-Húgi nem is örülsz nekünk? - vigyorgott rám kajánul Niall.
Ekkor pattant el bennem valami és ezt ordibálva Niall nyakába ugrottam:
- Bátyóóóó! Annyira örülök neked - Majd puszit nyomtam az arcára, Ő visszaölelt engem, majd szépen lefeszegetett magáról, és bement az ajtón mellettem.
Énaddig  a többieket is köszöntöttem. Zaynnek adtam egy hatalmas pacsit pont úgy mint Louisnak majd Liamet megölelgettem, mert ő is a kedvenceim közé tartozott pont, úgy mint a többiek , de ő olyan,olyan Liames, és olyan kis aranyos. Harry-t is különleges módon köszöntöttem ő is kapott tőlem ölelést és még pacsit is.
- Hello csajszi - köszönt Harry robertának, mire Berti, szinte elájult, a szemei kocsányon lógtak, s alig kapott levegőt.
- Szi..szi..szi..szia..Harry - akadozott Roberta.
- Tudom, hogy nagyon sexy vagyok, de azért ennyire nem kéne elájulni tőlem -vigyorgott Harry azzal a bájos vigyorával amitől az én Robertám elolvad.
- Harry hagyjad békén Robertát, mert miattad fog elájulni!  És szépen menj enni a konyhába - adtam ki a parancsot.
-Igenis!-szalutált a göndör hajú, és elsasszézott a konyhába.

Én is a fiúk után mentem a konyhába Robertástul, akinek lelki és testi támasza is voltam abban a pillanatban, mert teljesen elfehéredett Harry látványától.
- Gyertek lányok ti is enni - mosolygott ránk anyu.
- Köszi, de most nem vagyok éhes - utasítottam vissza - És szerintem Berti sem mivel öhm, éppen  ájuldozik.
- Na de húgi! - méltatlankodott a bátyám. - Letagadlak. Mi az hogy nem akarsz enni?! Lázas vagy?
- Hát kérem szépen az hogy nem vagyok éhes, és lázas sem  - feleltem nyugodtan.
Ezzel lezártnak tekintettem a dolgot, így felmentem a 'haldokló' Robertával a szobámba.
Bertit magam mellé ültettem az ágyra, és beszélni kezdtem hozzá:
- Ez így nem lesz jó - közöltem .
- Mi ?Hogy? - kapott észhez a lány.
- Hát hogy ha meglátod Harry-t ennyire kiborulsz és elájulsz.
- Jó,  Lizzie tudod hogy mennyire cuki és jajj, és olyan aranyosan mosolyos, és juj és ahh..ahhww..elájulok- ecsetelte  dilis barátnőm a dolgokat.
- Oh valóban..? - robbant be a szobába Niall.
- Te, te hallgatóztál? - kérdezte megszeppenve Roberta.
- Baj? - nézett kiskutya szemekkel Niall.
- Talán.. - mondta Roberta durcásan-De ugye nem mondod el...-  kezdett volna bele, de befejezni nem tudta, mert a szobába betoppant Harold.
- Ti kis... - suttogtam  - Ezt még megbánjátok.
- De, de, de Harry tudod úr isten -nyöszörgött Berti.
- Nyugi, már megszoktam, hogy áradoznak rólam a lányok  -kacsintott Harry Robertára.
- De miért kellett hallgatózni? -  kérdeztem szúrós tekintettel a 2 fiúra nézve.
- Hát, gondoltuk megtudunk valami újat, de nem sokat tudtunk meg! Annak eddig is tudatában voltunk, hogy Roberta szerelmes Harrybe.
- Mi? - kapta fel a fejét Berti.
- Áá, semmi álmodozz tovább - legyintett Harry. - De, mondd csak, hogy lehet álmodozni rólam? Ezt mindig is meg akartam kérdezni egy lánytól!
- Hát, ezt ti úgy sem értenétek meg ! - bólogatott Berti, mire Harry felsóhajtott, majd egy vigyort villantott rá, mire Robertának elállt a lélegzete. 
- Van egy ötletem ! - emelte magasba az ujját Niall, s a téma teljesen más irányba terelődött ...





U.I.: Ezek a részek, még nem annyira hosszúak, de ahogy egyre megyünk, majd bele a történetbe hosszabbak lesznek, de a leghosszabbak, az már a 3.évadban lesznek!:) Ne felejtsetek el feliratkozni, és komizni!