Little Horan - Chapter 11.

Sziasztok!  Ismét meghoztam a friss fejezetet! :) Remélem, hogy ide is jönnek kommentek:) 
Jó olvasást!:)


11.fejezet.



Reggel igazán kialudtan ébredtem. Felültem az ágyban, és kinyújtóztam, Roberta már nem pihent mellettem, így felkeltem, és felöltöztem. Berti már biztos Harryvel van.
Lementem a konyhában, ahol egy cetli fogadott a hűtőn!

"Elmentem a boltba, Roberta hazament, vigyázzatok a házra, és mosogassatok el! Puszi: Anyu. "

Ez egyszerűen fantasztikus. egyedül vagyok egy házban, öt majommal!
- Guten Morgen ! - hajolt meg előttem Louis, majd leült a konyha asztalhoz - Was ist die Frühstück?
- Micsoda? - húztam fel a szemöldökömet.
- Azt mondta, hogy jó reggelt, és kérdezte, hogy mi lesz a reggeli! - segített ki Harry, majd Ő is leült a konyha asztalhoz. - Szóval mi lesz a reggeli?
- Mit akartok?
- Én pirítóst kérek - jött be Zayn, s a fiúk körébe ült.
- Én is - Niall.
Nagyot sóhajtottam, majd neki láttam reggelit készíteni.
A kész piritósokat az asztalra helyeztem, és én is leültem enni, majd reggeli után elmosogattam.
A srácok még az asztalnál maradtak beszélgetni, és boldogítani engem.
- Öhm, fiúk, hol van Liam?
- Hiányzik a barátod? Mert, ugye ti csak barátok vagytok! Ja, már nem, bocs! - próbált poénkodni Louis, majd hátradőlt a széken.
- Igen, Louis hiányzik! Probléma?
- Sok van, de nem veled fogom megosztani! - kacsintott, majd elhagyta a konyhát.
- Zayn, hol van Liam? - szóltam a legnormálisabbhoz.
- Elvitte a cica!
- Itt van cica? - Harry.
- nincs itt semmiféle cica! - Niall.
- De tükör van! - Zayn.
És akkor még én azt gondoltam, hogy Zayn Malik a legnormálisabb, azt hiszem tévedtem.
- Niall, hol van Liam?
- Nem tudom! - felelt nemes egyszerűséggel.
- Harry?
- Nem tudom, de megyek megkeresem Bertit! Sziasztok!
- Hello, amúgy mielőtt eltévednél, a szomszédban lakik!
- Oké, kösz az infót!- És már el is húzott.


Felsóhajtottam, majd Niallt a konyhában hagyva Liam keresésére indultam. Hová tűnhetett ez a bolond? Kimentem a kertben, ott nem volt, így visszajöttem a házba, amit háromszor körbejártam, de Liamet nem találtam. ezek után még a medencébe is benéztem, de ott sem volt.
A hátsó kertbe álltam a medence partján, mikor valaki elkapta a derekamat, és hajamba puszilt.
- Jézusom ! - sóhajtottam fel hevesen vágtázó szívvel - Kisebb szív rohamot kaptam!
- Sajnálom, nem akartalak megijeszteni - mondta Liam kedvesen.
- Hol voltál? - fordultam felé, mire Ő elmosolyodott.
- anyukádat elkísértem a boltba.
- Oh, értem - válaszoltam, majd átöleltem.


- Na de gyerekek ezt nem itt kéne, tudjuk hogy dúl a love, de akkor sem  - a hátam mögött Louis és Niall hangját hallottam meg.

- Niall, én úgy bedobnék valamit, vagy valakit a medencébe - mondta Louis, mire én megfordultam, és rájuk villantottam tekintetem.
- Most, hogy mondod, nekem is medencébe dobálós kedvem lett! - bólogatott Niall.
- Ugye, nem engem szeretnétek bedobni?
- Hát, de mondjuk ! - indultak meg hirtelen felénk, mire én Liam háta mögé bújtam.
- Srácok, maradjatok vesztegek!
- Azok vagyunk ! - Louis. Majd elkapták Liam kezét, és lábát és a medencébe dobták.
Ebből nem fog semmi jó kisülni.
Futásnak eredtem, és a szobámig meg sem álltam. Amint beértem, az ajtót bevágtam, és lecsúsztam a mentén.
- Gyere ki! Cicc, cicc!
- Nem vagyok macska - kiabáltam.
- Bocs, akkor gyere ide, jó kutyus.
- Kutya sem!
- Jó galamb, gyere ide galambom!
- Louis, hagyjatok békén! Addig nem jövök ki innen, míg nem távoztok - mondta, majd kinéztem a kulcslyukon, ott Niall tekintetével találtam szembe magamat.
- Közelről ijesztő vagy Niall! - nevettem fel.
- Kösz, aranyos vagy!
- Tudom!
- Kis beképzelt majom!
- Hogy, hogy neveztél? - téptem fel az ajtót, viszont ami kint fogadott nem volt semmi. hihetetlen nevetésben törtem ki.
Liam tiszta vizes testével közeledett Louis felé, majd hátulról elkapta, és ölelgetni kezdte.
- Jézus! De hideg vagy! Menj innen ! Liam! - sikítozott Louis.

- Ez a bosszú! - közölte Liam - Puszit is kérsz?
Liam még mindig Louis-t ölelgette, és még meg is puszilta.
- Fúj - törölte le Louis az arcáról Liam nyálát - Ezt máskor inkább ne, a csajodat csókolgasd.
Erre Liam felkacagott, de az örömnek hirtelen vége volt mikor anyu kiáltása hallatszott lentről:
- Ki volt az a marha vadállat aki összevizezte az egész előszobát és végig az egész lépcsőt?-hangjából kivehető volt hogy tiszta ideg.
- Hupsz - nyelt egy nagyot Liam.

Erre akkora csend lett hogy még a légy zümmögését is lehetett hallani, ekkor megindult a lépcsőn a végzet.
Mikor anyu felért az emeletre rögtön végig futtatta szemét mindegyikünkön, hogy ki vizes.
Anyu szeme Liamen, és Louison állt meg.
- Ti ketten.. - villant tekintete Liamre, és Louisra - Melyikőtök volt ez a kis agy kapacitású?
Liam és Louis egymásra mutatott.
- Mivel fiúk veletek úgysem megyek sokra, Lizzikém melyik volt?

Liam kiskutya pillantást vetett rám, én pedig szörnyen megsajnáltam.
- Louis volt! - mutattam rá, mire Louis ledöbbent.

- Tessék? De hát Liam hozta be, és Liam volt, és most komolyan rám fogjátok?- szegény össze vissza beszélt.
- Na, de, Louis csúnya dolog volt összevizezni a fél házat ,és még Liamre is akarod kenni? - vonta kérdőre Louis-t.
-Hát igen Louis - rázta rosszallóan a fejét Liam.

- De te.. - anyám Liamre nézett - Mitől vagy vizes?
- Louis összevizezett - felelt egyszerűen.
Anyu megint Louisra nézett és megrázta a fejét, majd elindult a fürdőbe egy felmosóért, majdan elkezdett felmosni, s kitakarítani a fiúk után.
- Ezt még megbánjátok.Ilyen csúnyán kiszúrni velem - fenyegetőzött Louis, majd orrát felhúzva elvonult.

Eme izgalmakkal teli percek után, én visszavonultam a szobámba, és laptopozni kezdtem.
Felmentem facebookra, vagy 100 értesítésem volt. Szemeim kitágultak, úr isten! De keresett egy személy vagyok!
Egy jó fél óra elmúltával az ajtón kopogtak, s Liam bedugta a fejét.
- Sziamia, ugye rám érsz kicsit?
- Rád mindig - tettem le a gépezetet, és Liamre figyeltem.
- Gyere, elmegyünk kicsit!
- Hova? - tátottam el a számat.
- Majd meglátod muci ! Csak gyere - majd könnyedén mellém szökkent, s kézen fogott.