Little Horan ~ Chapter. 21.

Haaayyyyy!!:DDD Ez most meglehetősen rövidke fejezet lett, sajnálom! Holnap majd teszek még egyet engesztelésül! :) Megjegyzésektől nem kímélni, köszönöm a 106 rendszerest! :$ Jó olvasást!!:DDDD


21.fejezet.



- Kinyögöd még ma? - forgatta szemeit Hanna.
- azt akarom mondani, hogy menjünk a fiúk után!
- Minek?
- Hát, nekem már most hiányoznak! Ne mondjátok, hogy nektek nem!
- Kicsit.. - Roberta.
- Akkor meg?
- Felőlem - mentek bele a csajok.
- Várjunk csak! Egyáltalán hol vannak most a fiúk? - Roberta.
- Franciaországba tartanak - vigyorodtam elé diadalmasan.
- Aha, és miből akarod finanszírozni a repjegyet? - döntötte oldalra a fejét Hanna.
- Nekem van félretett pénzem, majd abból fizetek! De, akkor a többit ti fizetitek!
- Jó - vágták rá egyszerre.
- Akkor mire várunk? Foglalok jegyet! A telefonomon van mobilnet! - emelte magasba az ujját Hanna.
- Oksa, addig pakoljatok össze! - adtam ki a parancsot! - Hanna te is menj haza! Én is megyek! Negyed óra múlva találkozó a házunk előtt.
- Várj! Lizzie! És ki visz ki minket a reptérre?
- Majd a nővéred! Zsírozd le vele! - ordibáltam vissza, majd elhagytam a házat.

Otthon előkaptam egy táskát, és pakolni kezdtem bele. ruhát, fogkefét, fog krémet, alapozót, szempilla spirált, és minden egyéb szükséges cuccot.
Egész hamar eltelt a negyed óra. Táskámat felkaptam, s lerohantam a konyhába. Szerencsére apu elment a boltba, így hagytam neki egy levelet:

"Kedves apu!
Míg te most felvásárlod a fél boltot, én addig Hannával és Bertivel Franciaországba tartó repülőgépen ülünk.
Puszil: Lizzie.
U.I: Telefon, pénz van nálam ne is próbálkozz, nem jövünk vissza, hisz tudod amit egyszer a fejembe veszek meg is valósítom"

A cetlit az asztalra tettem, és kimentem a csajokhoz.
- Olyan kómás vagyok - nyavajgott Roberta - Reggel fél hét, mit pedig itt állunk már indulásra készen!
- Na? Zoey elvisz? - kérdeztem, mint aki meg sem hallotta Berti szavait.
- Persze! Gyerünk! - invitált Hanna a házuk felé.
Bepattantunk az autóba, Zoey pedig vigyorogva hátrafordult.
- Ugye tudjátok, hogy jöttök nekem egyel?
- Persze! - vágtuk rá egyszerre - Csak menj már! Nem szeretnénk lekésni a gépet! - folytatta Hanna.
Zoey a gáz pedálra lépett, s már száguldottunk is a reptér felé.
Mihelyt kiértünk a hatalmas repülőtérre kipattantunk a kocsiból, s sietős léptekkel a pénztárhoz mentünk, majd átvettük az előre megrendelt jegyeket.
- Siessünk! Mindjárt indul a gép ! - jajveszékelt Roberta, s már indult is a csatlakozás felé.

***

A gépen Berti végig rémülten tekintett kifelé az ablakon. Félt, hogy lezuhanunk. ennek az esélye, pedig 0,0000000000000000000000000001 % lett volna.

A párizsi reptérre érve, átvettük a csomagjainkat, s reménytelen tekintettel meredtünk magunk elé.
Hol lehetnek a fiúk?