Little Horan ~ Chapter 4.

Aloha! Ismét itt vagyok egy új résszel! Remélem, hogy tetszeni fog:) Köszönöm a kommentárokat az előző részhez, és a rendszeres olvasókat is!:) Nagyon jól esnek a kedves szavak, és minden egyéb!:) Ehhez a fejezethez i lehet megjegyzést írni, és fel is lehet iratkozni a blogra!!:)
Jó olvasást! <3




4.fejezet.



- Én előre félek! - jelentette ki Harry, mire mindenki kicsit felkuncogott. Végül is jogos! Louis sok, sok képtelenséget hord össze.
- Menjünk sétálni az erdőbe ! - villant meg a tekintete.

- Nem - vette át a szót Niall - Menjünk mindjárt kempingezni, tudtommal megvan még az a tó úgy 7-8 km-re innen, bent az erdő sűrűjében.
- Ez de jó lesz - kiáltott fel Louis.
- Marhára! Jó szórakozást! - intettem egyet, majd indutam volna befelé, de valaki elkapta a karomat, és visszarántott.
- Na! Húgi! - nézett rám kiskutya szemekkel - Ugye te is velünk jössz?
Ezt a háborút ez egyszer Ő nyerte, utálom, mikor így néz rám.

-Jó, akkor megyek összepakolok - sóhajtottam lemondóan - Roberta,  gyere velem te is jössz velünk-! - adtam ki a parancsot, mire Berti csak egy vigyort villantott, majd követett fel a szobámba.

Mikor felértem rögvest pakolni kezdtem, Berti természetesen segített. Úgy döntöttünk, hogy egy nagyobb hátizsákba pakolunk ketten.

Pakolás közben, a lentről felszűrődő hangokat hallgattuk.

- Akkor én előszedem a sátrat - mondta bátyám- Anyu, hol vannak a sátraink?
- Jó, akkor én előszedem a fésűket - hallottam Zayn hangját.
- Lesz ott wifi? - kérdezte Liam kétségbe esetten.
Ezt a sEzt a sok észt, szinte elveszem köztük.

Mihelyt Bertivel elkészültünk a pakolással, lefáradtunk a nagy táskánkkal az emeletről.

Ketten is alig bírtuk el, úgyhogy rá kell tukmálni valamelyik okosra.Végül is mi még gyerekek vagyunk. 

- Mehetünk? - érdeklődött Liam felém fordulva.
-Mehetnénk... - feleltem nagyot sóhajtva, majd szomorúan lehajtottam a fejem -De túl nehéz a táskánk sajnos, ketten is alig bírjuk el... - néztem fel rá .
- Jaj Lizzie, akkor cseréljünk ti viszitek az enyémet, az nem annyira nehéz, én meg  a tiéteket lányok - ajánlotta fel Liam, mire rá mosolyogtam.

- Megbeszéltük - vigyorgott Roberta majd Liam felé tolta a táskát.
Liam fel akarta emelni, de ekkor szembesült a súlyával.
- Mit raktatok ebbe?Téglát? - nyögdécselt a hatalmas súly alatt.
- Csak azt, ami kell - közöltem nyugodtan.
- El tudom képzelni - motyogta.
- Na, elindulunk még ma?- méltatlankodott Louis.
Erre a szóra mindenki felpattant, s elkezdett kiáramlani az ajtón.
Anyu még utánunk szólt :
- Niall, és fiúk vigyázzatok Lizzie-re és Berti-re! Lányok vigyázzatok a fiúkra -mondta kedvesen de lehetett érezni a hangjában, hogy félt minket elengedni 5 bolonddal.

***

Egymás után indultunk, az erdő sűrűje felé.
Annyit nevettem ezen a délután mint még szerintem soha, annyira viccesen vitte Louis a hátizsákját és Liam nyögései voltak a legviccesebbek.
Zayn 5 percenként megkérdezte, hogy jól áll-e a sérója.
Egyszer ezt Harry megunta, és azt mondta neki, hogy 'nem, egy hajszál rosszul áll' , erre Zayn teljesen megvadult.
Niall az én egyetlen kis bátyuskám meg körülbelül 2 percenként kérdezgette, hogy mikor érünk már oda,  hogy lesz-e jó kaja?!
Egy szóval: hihetetlenek ezek! Hogy miért szeretem ennyire ezeket a bolondokat?A válasz egyszerű: nem tudom!

***

- Megjöttünk-fújtam ki a levegőt, majd Liam táskáját a kezébe nyomtam, s kiadtam a parancsot - Gyerünk állítsátok fel a sátrakat!

- De... -kezdte Harry - Azt hogyan is kell?
- Ne mondd már, hogy még soha nem állítottál fel sátrat? - húztam fel a szemöldökét Roberta.

- Na, majd én Niallel - rántotta testvéremet maga mellé Liam -Ti puhányok.
- Én is segítek -  jelentette be Zayn, majd neki látott Ő is sátrat állítani.

Mikor végre elkészültek a sátrak, Niall rájött, hogy tüzifánk nincsen, így mehettünk azt is keresni.

Én és Berti egy hatalmas nagy farönkkel tértünk vissza.
- Na és lányok elmondanátok azt a hatalmas farönköt hogyan aprítsuk fel?-kérdezte hunyorogva Liam.
- Baltával?-kérdezett vissza Roberta.

- És honnan a fészkes  fenéből szedjünk baltát? - forgatta kék szemeim Louis.
- Nem hoztatok?-csodálkozott el Berti.
-  Szőkék !-vágta a fejünkhöz Harry.
-  Engem miért illetsz ezzel a jelzővel? - háborodtam fel - Én egy árva szót sem szóltam! És kikérem magamanak! Én igenis okos vagyok!
-Ujaj! - vigyorgott rám Harry - Igazad van, az én eszem szinte eltörpül a tiéd mellett - kuncogott a göndör.
- Na, végre, hogy elismered!
- Min folyik a vita? - lépett ki Niall egy bokor mögül, s megigazította nadrágját.
- Nem lényeg, haver! Ez az én, és a húgod ügye!
- Mit akartok ti ketten? Gyanúsak vagytok! Elszöktök együtt, vagy mi?
- Pont vele? Te beteg vagy - mondtam gúnyosan.
- Na ezt megjegyeztem! - lett sértődött Harry hangja, mire én csak felnevettem - Beletiportam a pasid lelki világába - fordultam Roberta felé - Vigasztald meg!
- Hogyne! Azonnal 
- Pedig jól esne egy ölelés - szipogott Harry, majd felnézett Robertára, aki eltátotta a száját. - Ki ölel meg? - tárta szét Harry a karjait, és körbe nézett.
- Rám ne számíts ! - tiltakozott Liam, Louis, Zayn, és Niall is.
- Hallod, én tiportam össze az önbecsülésed, Berti menj már - löktem meg Őt, mire Roberta egyenesen Harry karjaiba esett.
- Uujujuj! Szinte izzik a levegő - füttyentett Zayn, majd levetette magát az általam, és Roberta által hozott farönkre.

***

Mikor végre sikerült összehozni egy kis tüzet jött Liamtől az ötlet hogy énekeljünk valamit.Én rögtön nemet mondtam, nem tudok énekelni.
Mindenki leült a tűz kör,é és Niall elővette a gitárját, majd lejátszotta az első akkordot, egy ismerős hang csendült fel, a One Thing.
Liam énekelni kezdett majd Harry folytatta.Olyan volt ez az egész, mint egy személyre szabott kis koncert, csak nekünk.
- Na Lizzie szálljatok be ! - könyörgött Niall.
- De.. - kezdtem volna mondani de Liam közbe vágott.
- Nem az a lényeg, hogy milyen a hangod, hanem az, hogy jól érezd magad.

- Igaza van - helyeseltek a többiek is.
-Én sem tudok énekelni - vigyorgott Harry - Mégis énekelek.
Erre cinikusan szinte erőltetett röhögésbe kezdtünk Bertivel.
- Még , hogy nem tudsz énekelni? -nézett Roberta Harryrre tágra nyílt szemekkel.
- Nem hát - húzta fel az orrát Harry.
- Bolond -mondtam majd folytattam - Akkor énekeljünk , de ne nevessetek ki olyan nevetségesen rossz hangom van.
-Nem is! - szállt vitába velem Niall.
- Akkor énekeljünk! - tette kezét Niall a húrokra, majd pengetni kezdett egy ismerős dallamot, ez nem volt más, mint az I wish.
Mindegyik fiú elénekelte a saját részét, mi csak halkan a refrénnél szálltunk be.
A dal befejeztével, kihisztiztem, hogy a More Than This következzen, ami nekem személyes kedvencem.
A fiúk készségesen zenéltek nekünk, órákon keresztül. 


- Szerintem tegyük el magunkat holnapra - mondta nagyot ásítva Louis.
- Akkor jó éjt - sóhajtottam, majd bementem a sátorba.
Roberta is követte a példámat, majd eldőlt mellettem.
- Ah, hosszú nap volt ez a mai - hozta fel Roberta, majd ásított egyet.
- Igen, és én még jövök egyel a srácoknak, jobban mondva, Louisnak, Liamnek, és Zaynnek.
- Mire gondolsz?
- Azt hiszem, eljött a bosszú ideje!