Tomlinson sisters.3.fejezet.~

Eszembe ötlött,hogy mit mondott Louis,Niallel kapcsolatban.Az a bizonyos 'Vigyázz Niallel. ' mondat.
-Ellie..-lengette Niall kezét a szemem előtt.
-Öhm..bocsi,csak elgondolkodtam.-eszméltem fel,és Niallre néztem.Láttam szemében,hogy nagyon várja válaszomat.
-És?
-Szívesen elmegyek veled.-válaszoltam mosolyogva mire neki egy édes vigyor jelent meg a képén.-És,jó lenne ha ebédidőben.
-ahogy szeretnéd.-mondta majd felállt.-Viszont most megyek.Még azt hiszik,hogy a tra-la-la-mat fogdosod.-vigyorodott el perverzül majd elhagyta a szobát.
-Valószínű.-morogtam magamban ,majd ismét az olvasásba merültem.
-Ellie.-rontott be a szobába Daisy mire én annyira megijedtem,hogy eldobtam a kezemben lévő könyvet.
-Mi az?Mi történt?-ijedeztem.Szívem hevesen vert az ijedtségtől.
-Semmi.-vágta rá.-Csak gondoltam szólok,hogy elmegyünk .Remélem te is velünk tartasz.
-Amint elmeséled nekem,hogy hova tartunk,azonnal.-válaszoltam nyugodtan.Nagy levegőt vettem és felszedtem a földre dobott  könyvemet.
- Megyünk vásárolni.-jelentette ki.
-És mi ez a többes szám?Ki megy még?
-Hát én,Harry,Liam,Niall és te.-mondta.-Vagyis te akkor ha akarsz.
-Jövök.vigyorodtam el.-Liam minek is jön?
-Ő 'vigyáz' ránk!-válaszolt azonnal Daisy.-Ő az apucink.-Görbítette le ajkát Daisy és kiskutya szemeket meresztett rám.
-Értem.-húztam el kicsit az 'é' betűt.
-Na,akkor jössz?
-Persze.-Daisy csak bólintott.Egymás mellett mentünk le a lépcsőn.De egyszer csak Daisy megbotlott és lezúgott.Én utána rohantam és leguggoltam mellé.
-Jól vagy?-hajoltam közel hozzá.
-Fáj a bokám.-mondta kicsit nyüszítve.
-Mi történt?Mi volt ez a nagy földrengés?-szaladt ide ijedten Louis.
-Semmi,csak Daisy leesett a lépcsőn.-mondtam majd felálltam és karba fontam a kezemet.Lassan a többiek is ide szivárogtak.
-Lelökted?-csodálkozott el Niall.
-Dehogyis.Miért löktem volna le?A testvérem!-védekeztem.
-Jó.-Niall.
-Fáj valamid?-kérdezte aggódva Louis Daisytől.
-Igen,a lábam szörnyen.
Louis vizsgálgatni kezdte Daisy lábát.
-Az a tippem,hogy csak meghúzódott.Nem estél akkorát,hogy eltört volna.-mosolyodott el.-Na de segytséget gavallér fiatal emberek.
A fiúk segítettek Daisyt felemelni.Mind az öten kellettek hozzá.Nem mintha Daisy olyan nehéz lenne.
-Tényleg ennyire dagadt lennék,hogy öten emeltek meg?-tette szóvá Daisy gondolatom.
-Nem.Csak tudod édesem nem akartam,hogy fájdalmaid legyenek.-oktatta ki Louis.
-Óó de drága vagy.-mosolyodott el Daisy.
-tudom,viszont most,kihívom a körzeti orvost.-Louis besasszézott a konyhába és a vezetékes telefonon tárgyalni kezdett az orvossal.


Bocsi,hogy most ilyen rövid lett!De ma már csak ennyi tellett tőlem!Holnap jön a kövi!5-6 komi legyen meg!:)