Little Horan/2~ Chapter 23.

Sziasztok. Hát, nem sok megjegyzés jött, de innentől forduljon fel aki nem ír. Írok, mert írni akarok. Akkor is fogom feltenni a részeket, ha senki nem olvassa majd szóval, ezzel nem tudtok elkeseríteni többet. Vannak olyanok, akiknek egy komi sem jön, nekem meg legalább öt mindig. Hűha, itt is az új rész, annak akit még érdekel. 

Jó olvasást! (Aki komizik, komizik, aki nem nem. )

Liamék után Hanna is berobogott a kórházba, s kiderült, hogy Emmának egy  hosszabb kivizsgáláson kell részt vennie. Külsőleg, csak a bal lába tört el, de belső sérülései is lehetnek. Hanna aggódik, Liam aggódik, Louisnak bűntudata van, Niall eszik.

Elvileg, Emma holnap jöhet haza, és hetekig a lábán kell lennie a gipsznek. Nem tudom, hogy fogja kibírni, hogy nem tipeghet a rózsaszín magassarkújában.

- Nem kéne felhívni Emma szüleit? - néztem rá Niallre, aki csak vállat rántott, majd kapcsolgatni kezdte a tévét.

- Szerintem nem, úgy sem jönnének ide. Tudod, Emma számukra csak teher, pénzzel tömik, nem szeretettel. Csak eltartják, szerintem Emma életében még egy puszit nem kapott az anyjától. Születése óta különféle dadák gondozzák.

- Komolyan? - tátottam el a számat. Ha ezt tudom ... Akkor talán nem játszom el a féltékeny barátnőt. Szóval Emma azért ilyen nagyképű, és idegesítő, mert mindig a figyelem középpontjában akar lenni, mert a szülei nem foglalkoznak vele bármit csinál. Mekkora idióta vagyok.. De azért nem kell félteni, hiszen keményen megállja a helyét, és nem hagyja magát. 

- Ezt eddig miért nem tudtam?

- Mert nem érdekelt - rázta meg a fejét Niall. Fú, mindjárt megverem, nagyon idegesít, hogy ilyen nyugodtam ül, popcornt eszik, és kapcsolgatja a tévét. Roppan indulat felkeltő ez a helyzet.

Közelebb mentem hozzá, majd kikaptam a kezéből a popcornt, s a fejére borítottam.

- Mit csinálsz? - tört ki - Teljesen normális vagy?!

- Teljesen - nevettem fel.

- Mi ez a nagy vidámság? - hallottam meg Liam hangját, majd megjelent a személy is.

- Hát Te? - érdeklődött Niall, majd kicsit oldalra döntötte a fejét, hogy hatásosabb legyen.

- Megzavartam valamit? Esetleg.. - húzta fel a szemöldökét Liam, s elég perverz fejet vágott.-

- Persze, Liam a húgommal csinálom mostanában. Normális vagy? - teremtette le Niall, majd idegesen szedegetni kezdte a popcornt.

- Szia Liam - kezdtem integetni neki, hátha észreveszi, hogy itt vagyok.

- Jól vagy? - kérdezte, mire megint csak felnevettem

- Én igen, Ő nem - mutattam morcira, aki a fele popcornt a tálba pakolta, s a másik felét a tányérjába.

- Na és Emma? - farolt be a nappaliba Louis, s a tekintetét rám, Liamre, majd Niallre vitte.

- Emma, hát Hanna ott maradt vele. Azt akarta, hogy én maradjak vele, de Hanna - mint általában - rámenős volt. Amúgy meg nem sokára bemegy Hanna nővére Zoey is. 

- Jó, hol érdekel engem Hanna, és a nővére? - kapta el Louis Liam vállait. - Emmával mi van?

- Eltört a lába, és most van kivizsgáláson. A lényeg, hogy él.

- Biztos? - rángatta meg Liamert Louis.

- Igen, biztos - lökte arrébb haverját Liam, majd egy fintort vágott. - Máskor ne rángass.

- Jó bocs, de mégis csak az én hibám, hogy Emma..

- Tedd túl magadat rajta - legyintett Niall, s folyatta a popcorn hadjáratát, mint valami durcás kisfiú.

- De nem tudom! - fakadt ki Louis, majd lehuppant a kanapéra.

- Rendben, téma lezárva - jött be az ajtón Roberta, Harryt maga után húzva.

- Mi volt ma a suliban? - mosolygott Liam.

- Ő, semmi érdekes - rántottam meg a vállamat. 

- Ja, persze - röhögött fel Roberta - Nem is mesélsz Liamnek a gyerekeidről?

- Mi van? - értetlenkedett Liam.

- Hát múltkor, amikor kint voltunk a játszótéren, Emma beállított engem az anyjának Abigail előtt, aki persze mindent szó szerint vesz, amit én vagy egy mellettem álló személy mondd. Tudjátok, az a fogyatékos osztály társunk. És Abigail ezt elmesélte az osztály főnöknek, Mrs. Robinsonnak, és azon csámcsog az iskola, hogy van két gyerekem - hadartam el a dolgokat, s a mondandóm végén durcásan karba fontam a kezemet, s a fejemet lehajtottam. Hát hol élünk? 

- Ez vicces - nevetett fel Niall, s szinte már a hasát fogta.

- Ja, marhára - durcáztam tovább.

- Mi a téma? - Cassie hangjára Niall abbahagyta a nyerítést, majd unoka testvérünkre nézett, és újra neki kezdett. Ez hülye, mindig mondtam én.

- Van két gyereke - mutatott rám Berti, majd kezeit a szájára szorította, hogy feltörni készülő nevetését visszafojtsa.

- Valóban? Hát gratulálok - jött elém Cassie, majd megrázta a kezemet. - Amúgy én is hallottam a pletykát a hogy is hívjáktól, szemüveges... kis csajtól - kacsintott, majd hátrált pár lépést.

- Mondom, hogy az egész iskola ezen csámcsog.

- Média botrány lesz! - kapott a szájához hirtelen Harry, s rémült tekintettel nézett körbe. - Mi lesz velem?! Én vagyok itt a fő média szakos! 

- Örülj neki, hogy egy napig nem rajtad csámcsognak! - oktatta ki Zayn banda társát.

- És tényleg - csapta össze a kezeit Cassie, majd a telefonjával közeledett felém. - Parancsolj! De édes a szalag cím!

- Milyen szalag cím? - emeltem fel a hangomat, s vészjóslóan méregettem a készüléket. Kikaptam Cassie kezéből, s végigolvastam az egész cikket. Ez kész röhej!

"Niall Horan kishúga korán kezdi" írta a sok majom. Ezek barmok. Jézus, de ideges vagyok! 

- Úr isten! Mindjárt idegrohamot kapok, vagy szív rohamot - őrjöngtem.

- Nyugi! - nézett rám Hazza - Ne idegesítsd fel magad ilyen kis semmiségeken. Rólam naponta jelennek meg ilyesfajta édes cikkek! 

- Tegnap az írták róla, hogy velem töltötte az éjszakát kettesben - húzogatta a szemöldökét Louis.

- Jó, nem nagyon érdekel per pillanat - vágtam rá azonnal, majd fejemet kezembe temetve leültem a kanapéra. Rendesen összejöttek a dolgok!