Little Horan/2~ Chapter. 15.

Sziasztoooooook! Végre sikerült feltennem a részt. A netem csak hétfőre lesz jó... Addig pedig megőszülök. Na jó, mindegy. Jó olvasást!

*Lizzie szemszög*

- Hány óra van? - emeltem fel a fejemet, majd Liamre néztem, aki előkotorta a telefonját, majd ránézett.
- Hajnali negyed egy - nyögött fel, majd megrázta a fejét. Ezután csend telepedett kettőnkre. Fejemet visszadöntöttem a vállára, kezét megmarkoltam.
Egyszer csak, lépteket hallottam meg. 
- Liam, te is hallod? - suttogtam, mire Ő felpattant a hideg földről, leporolta magát. Én is ugyan így tettem, pulcsimat pedig felvettem.
- Kik vannak ott? - hallatszott egy öreg, rekedtes hang. Azt hittem összepisilem magamat. Visítva ugrottam Liam mellé, aki hirtelen átkarolta a derekamat, majd maga felé fordított.
- Nyugi, megenni senki nem fog! Ne visíts! - majd megpuszilta a hajamat. 
- És, ha egy vámpír? - suttogtam.
- Jaj, Lizzie - nevetett fel - Vámpírok nem léteznek!
- Szerinted, Payne! - válaszoltam azonnal.
- Hahó, ki van ott? - megfordultam Liam karjában, így én is láthattam a fák mögül kilépő alakot. Bakancs volt rajta, s egy elem lámpával világított a szemembe. Azt hittem kiég a retinám.
- Jó napot! - köszönt Liam.
- Mit kerestek Ti az erdőben ilyenkor? - rivallt ránk, mire én hátrébb léptem, hogy minél közelebb legyek Liamhez. Ez a pacák félelmetes.
- Mi még, nappal tévedtünk el, nem segítene kijutni? 
- Kövessetek! - morogta, majd hatalmas léptekkel indult el az ellenkező irányba.
Liam azonnal kézen fogott, s húzni kezdett a pasi után. Pár perc séta után a hapek megállt egy kis háznál, majd berúgta - szó szerint -  az ajtót, majd egy papírral a kezében jött ki.
- Mivel én nem vagyok hajlandó elhagyni az erdőt, itt egy térkép - nyitotta szét a papírt, majd megvilágította elem lámpával. - Figyeljétek a fákon lévő jelzéseket.
- De sötétben nem látjuk! - fakadt ki Liam.
- Van a telefonodon elem lámpa, nyugi - markoltam meg jobban a karját.
- Milyen okos kislány, ha tehetném elvenném feleségül - mosolygott rám a fickó, de a fogai hiányoztak elől. Ha egyedül találkozom vele, világgá szaladok. - Szóval, erre induljatok, gyerekek! - bökött egy ösvény felé. - Jó utat - majd Liam kezébe nyomta a térképet, Ő pedig berontott a házába az ajtót jól bevágva maga után.
- Gyere, minél előbb érjünk haza! - fogott kézen Liam, majd elindultunk az ösvényen.- Nem látom - húzta a száját Liam.
- Istenem már - megállítottam, majd a zsebében kezdtem turkálni. - Hol a telefonod?
- Itt - fogta meg a kezemet, majd a fenekére tette.
- Perverz állat - forgattam meg a szememet, majd kivettem a farzsebéből a telefonját, majd bekapcsoltam rajta az elem lámpát. Liam hümmögve indult el egy turista úton, én csak loholtam mellette.
- Nem mehetnénk kicsit lassabban? Jó, hogy nem futsz - könyörögtem lihegve.
- Oké, lassítok - motyogta a térképet tanulmányozva, majd ment tovább.
Már, vagy egy és fél órája mehettünk egy úton, mikor ház tetők bukkantak fel. Már csak az a kérdés, hogy Mullinger melyik felében lyukadunk ki. Azt hiszem, ha Mullingerbe jutunk ki egyáltalán, onnan simán hazatalálok.
Egy negyed óra elteltével kiértünk egy utcára. Ismerős volt, így elkaptam Liam csuklóját, és elkezdtem húzni, az utca végén jobbra kanyarodtam, és ott is végigmentem. 
- Lassíts már! - tépte ki Liam a csuklóját szorításomból.
- Tartsd a tempóm! - parancsoltam, majd mentem tovább.
- Előbb még totyogni akartál, de ahogy akarod - lépett mellém ismét, majd megfogta a kezemet.
- Mondd csak Liam mennyi az idő? - érdeklődtem szemöldökömet ráncolva.
- Kettő múlt öt perccel! - motyogta, majd felsóhajtott. - Mit kapok azért, hogy ilyen hősiesen kihoztalak az erdőből? - kérdezte. Lassan felé fordultam, majd megpacskoltam az arcát.
- Semmit - villantottam rá egy álmos mosolyt. - Na jó - lábujjhegyre álltam, majd nyomtam gy gyors puszit a szájára.
- Ez már más, de most vigyél haza - bólintott, mire én újra húzni kezdtem az utcán. Tíz perc múlva a házunk előtt álltunk meg.
- Isten nő vagy! - rázta a fejét, mint aki el sem hiszi, hogy a ház előtt áll. Pont, mint valami fogyatékos.
- Tudom - kuncogtam fel. - Na menjünk be! Ég még a villany! 

Mihelyt beléptünk a házba, egy puffanást lehetett hallani, majd Niall jelent meg az ajtóban. Egy perc alatt végigmért, majd ideszaladt, és megölelt.
- Hát élsz! Azt hittem megettek a farkasok!
- Tesó! - engedett el ,majd Liam nyakába borult - Úgy örülök, hogy élsz!
- Mi folyik.. - jött ki Hanna egy ásítás közepette a nappaliból. - Lizzie, Liam! Merre voltatok? 
- Hát hazaértek? - jelent meg Roberta, és Harry egymás kezét fogva.
- Te itt vagy?! - tártamszét a karomat - Ezek szerint a semmiért kínlódtam az erdőben. Soha többé nem megyek erdő közelébe sem - ráztam a fejemet.
- Mert mi történt? - érdeklődött Zayn.
- Egy fogatlan pasas, azt mondta, hogy elvenne feleségül - nyeltem egyet, majd folytattam - DE előtte rám mosolygott.
- És Liam hol volt ilyenkor?
- Mellettem állt - nyögtem ki, mire Louis felnevetett.
- Haver - ölelték át Liamet a fiúk.
- De jó, hogy én ráncigáltam haza az erdőtől - forgattam meg a szememet.
- Te is akarsz ölelés? - jött közelebb Roberta és Hanna, majd átkaroltak.
- Hé, engem kihagytok? - jelent meg Cassie, majd idesietett hozzánk.
- De édes pillanatok! Mi történt? - Apu lelépett a lépcsőről, majd egy ásítás közepette rám nézett. - Miért nem alszotok?
- Ők nem is tudták? - érdeklődtem, ezzel felbontva az ölelésünket.
- Anyud tudta, apud hazaért, és elment aludni - magyarázott Roberta.
- Áh, jellemző - bólintottam - Na, de ha most nem haragszotok, elmegyek fürdeni, és aludni. Kimerítő éjszaka volt ez a mai.
- Azt elhiszem, rossz talaj van az erdőben,. főleg, mikor szex közben besüppedsz a talajba, és milyen volt? - Hazzából kijött Harold Edward 69 Styles.
- Harry, te egy idióta vagy! - morogtam, majd elindultam az emelet felé.