Konnichi wa!
A tegnapi napon hivatalosan is megnyitotta kapuit életem második történetes blogja, ami már rendelkezik előszóval és első fejezettel. Kihasználva, hogy szerkesztője vagyok ennek a blognak belinkeltem a történetem, hátha megtetszik valakinek és bekukkant, esetleg hagy maga után nyomot is.
Egy kis ízelítő az előszóból:
"Ám ezúttal minden máshogy történt. Vártam, hogy megint rám mosolyogjon, hogy megszokásból felhúzza a szemöldökét, mert nem szereti, ha bámulják, vártam, hogy megpusziljon és a vállam fölött beleolvasson a füzetembe, azzal a tudattal, hogy nem veszem észre, hogy ezen elmosolyoghassak, és hogy minden maradjon a régiben. Türelmes voltam, nem sietettem, de az én reményeim is egyszer elmúlnak és az idő is elfogy. Már ott állt előttem és meg kellett emelnem a fejem, hogy láthassam az arcát, a mosolyát, amit úgy imádok, de hiába takartam el a napot, hogy ne süssön a szemembe, hiába hunyorítottam, a mosolynak nyoma sem volt. Lazított a markán és az ölembe ejtette az összegyűrt újságot, amitől elvált egy másik, keményebb borítójú füzet."
"Ám ezúttal minden máshogy történt. Vártam, hogy megint rám mosolyogjon, hogy megszokásból felhúzza a szemöldökét, mert nem szereti, ha bámulják, vártam, hogy megpusziljon és a vállam fölött beleolvasson a füzetembe, azzal a tudattal, hogy nem veszem észre, hogy ezen elmosolyoghassak, és hogy minden maradjon a régiben. Türelmes voltam, nem sietettem, de az én reményeim is egyszer elmúlnak és az idő is elfogy. Már ott állt előttem és meg kellett emelnem a fejem, hogy láthassam az arcát, a mosolyát, amit úgy imádok, de hiába takartam el a napot, hogy ne süssön a szemembe, hiába hunyorítottam, a mosolynak nyoma sem volt. Lazított a markán és az ölembe ejtette az összegyűrt újságot, amitől elvált egy másik, keményebb borítójú füzet."
További jó olvasgatást és blogolást kívánok!
M. Mircsi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése