Kérésre - Hollandia

Sziasztok! Zoé kérésére hoztam egy kis infót Hollandiáról.

Földrajz:
Hollandia alacsonyan fekvő, sík ország, területének egynegyede a tenger szintjével egy magasságban vagy az alatt terül el. Számos vidékét védfalak, gátak óvják az áradástól. A hollandok az évek során jelentős területeket hódítottak el a tengertől. Az így kiszárított földterületeket poldernak nevezik. Ezek közül a legújabbak Flevoland tartományban találhatók.

Látnivalók, érdekességek:
A hollandok fele biciklin éli életét, ezért nem meglepő módon az összes főbb  (és a legtöbb mellék-) út mellett ott figyel a kétsávos kerékpárút, kereszteződés esetén természetesen a kerékpáros elsőbbséget élvez az autókkal szemben. Mondjuk a kerékpáros kultúra virágzásában szerintem nem kis szerepe van annak, hogy a trágyadombok már kimondottan hegynek számítanak ebben az egyébként roppant lapos országban. Turistaként a legmeglepőbb a rengeteg állat, ugyanis a holland emberek remek szimbiózisban élnek a környezettel, a rengeteg haszonállat mellett a kempingekben parkokban nyulak ugrándoznak, de volt olyan táborhely ahol reggel a sátorból kimászva egy törpe kecskével találtam szembe magam. No és persze mindenhol ott vannak a csatornák, akár egy bérelt motorcsónakkal is fantasztikus túrákat lehet tenni, a legtöbb városközpontba is be lehet hajózni, ami nem mindennapi perspektívából mutatja meg a települést.

Volendaam.

Eme kis halászfalu Amszterdamtól kb. 30 kilóméterre található észak felé. Iszonyatosan hangulatos halászkikötője mellett kötelező program belakmározni a helyi sült halból. Innen egy kisebb elefántköpetnyire található egy másik kedvelt túristadesztináció, melynek azt hiszem elég a nevét leírnom: Edam.

Langevelderslag

Ez nem település, hanem egy nagyon hangulatos óceánparti strand Nordwijkerhouttól északra. Egyrészt igazi baywatch hangulatú, másfelől fel lehet fedezni az általam csak Tatooine-nak nevezett homokdűnés zónát, mely az óceánparttól kilómétereken keresztül húzódva védi az országot az óceán betörésétől.

 Gouda

Ez is egy híres sajtos hely. Ráadásul nyaranta itt rendezik meg a híres Gouda-i sajtvásárt.

Anna Frank ház

Az Anna Frank Ház - A naplója által ismertté vált zsidó lánynak és családjának búvóhelye a II. világháború alatt. Nem szabad kihagyni!

Artis Zoo

Artis Zoo - állatkert hatalmas akváriummal és szép planetáriummal.

Heineken sörfőzde

Heineken Sörfőzde - Valaha itt készült a világhírű sör, most már múzeum van a helyén.


Van Gogh Múzeum - a világhírű festő műveivel Nemzetközi repülőterek

Van Gogh Múzeum

Hotel

Hollandia egyik különleges szállodája egy furcsa építési stílussal szerezte meg a hírnevét. A hotel világszerte ismert és közkedvelt a különlegességet kedvelő turisták között.
A hotel kívülről úgy lett kialakítva, mintha 70 kisebb házból állna. A Zaan régióban használt zöld szín 4 árnyalatával színezték ki, továbbá 11 emeletes és 40 méter magas. A szobák jellegzetes holland életképeket ábrázoló történelmi képekkel díszítettek.

A világ legrosszabb szállodája:

Legrosszabb szálloda 

Amszterdamban várja vendégeit a világ feltehetően legrosszabb szállodája, amely büszkén vállalja minősítését, sőt, fennen hirdeti. Humorával viszont vonzza a hátizsákos turistákat. "Akik nálunk szállnak meg, saját felelősségükre tegyék! Nem hibáztathatják hotelünket ételmérgezésért, szellemi leépülésért, halálos betegségért, végtagelvesztésért, radioaktív fertőzésért, a 18. századhoz kapcsolódó egyes fertőző betegségekért, döghalálért, lepráért stb." - olvasható a szálló honlapján.
A 127 szobás hotel tulajdonosa Hans Brinker. Egyik szlogenje: "Javíts immunrendszereden, szállj meg Brinkernél!" A másik így szól: "Rosszabb már nem is lehetne. A legjobbat hozzuk ki magunkból!"

Fővárosról:

Amszterdamot nem véletlenül nevezik Észak velencéjének, igaz, ez a kifejezés számos más északi városra is igaz. A holland nagyváros bája, vonzereje elsősorban csatornarendszerének, hajózható, vízi közterületeinek köszönhető. Ha jobban belegondolunk, a városról készült fotók, festmények többsége biztos, hogy tartalmaz csatornát, hidat, vagy éppen vízi járművet. De nem volt ez mindig így, hisz Amszterdamvízi útjai nem természetes képződmények (az IJ- és az Amstel-folyók kivételével). A XVI-XVII. század fordulójára Amszterdam túlnőtt a Dam körül kialakult középkori városmagon (melyet a Singel-csatorna és az Amstel-folyó határolt), s a holland aranykor gazdasági fellendülése meghozta annak a lehetőségét, hogy újabb vízi útvonalak létrehozásával Amszterdam terjeszkedhessen. 

A mai Hollandia 1609-ben alakult meg, de független államként csak 1648-ban, a vesztfáliai békében ismerték el. A mai Belgiumot alkotó déli tartományok 1830-ban váltak ki. Az ország az I. világháború idején semleges volt, ennek ellenére 1940-ben a németek megszállták, ázsiai gyarmatai pedig a japánok kezére kerültek. Hollandia 1949-ben függetlenséget adott Holland Kelet-Indiának (Indonézia).De miért éppen vízi útvonalban gondolkodtak szárazföldi megoldás helyett? Amszterdam süppedős, mocsaras területen alakult ki, így az ingoványos talaj lecsapolására volt szükség ahhoz, hogy a város terjeszkedni tudjon. A patkó alakú, koncentrikus körökben kialakított csatornarendszer (Grachtengordel), és a közte feltöltött szigetek tökéletesen megoldották ezt a problémát. E szárazföldi terek tették aztán lehetővé a homogén város-együttes növekedését, mely a maga korában a legnagyobb és legösszetettebb volt, s mely az újabb és újabb városrendezési tervek egyik legjobb példája volt egészen a XIX. századig.

1609-re elkészültek a tervek a Prinsengracht (Hercegek csatornája), a Keyzersgracht (Császárok csatornája) és a Herensgracht (Urak csatornája) kiásására, melynek munkálatai - napszámosok, csavargók és bűnözők részvételével - 1613-ban kezdődtek, Hendrick de Keyser vezetésével. A több ütemben folyó építkezés 1680-ra fejeződött be, ezután sorra épültek a szebbnél-szebb polgárházak és rezidenciák a csatornák partján. Itt lakni ugyanis státuszszimbólumnak számított.Elsősorban kereskedők költöztek a Csatornaövezet házaiba, ahol szigorú szabályokat vezettek be az egységes arculat, a rend és fegyelem érdekében. Zajjal, tűzveszéllyel vagy kellemetlen körülményeket produkáló munkálatokkal járó szakmák (hordókészítő, sörfőző, olajütő, kovács, cukorfinomító) képviselői nem működhettek a Grachtengordelen, ők kizárólag a Keyzersgrachton kívül dolgozhattak. Ugyanakkor az itt megépültkereskedőházak egyben raktárak is voltak, legalábbis a padlás vagy a pinceterük.

Labdarugó - válogatott:

Eddig három alkalommal (1974, 1978, 2010) játszottak világbajnoki döntőt, de mindháromszor vesztesen hagyták el a pályát. A válogatott eddigi egyetlen tornagyőzelme az 1988-as Európa-bajnokságon született Marco van Basten ésRuud Gullit vezérletével. A döntőben a Szovjetuniót győzték le 2–0-ra.

A holland válogatott 1907 óta viseli hazai mérkőzésein a holland királyi család hivatalos színének számító narancssárga mezt, innen ered becenevük az "Oranje" is.

2011 augusztusában vezették a FIFA-világranglistát, úgy, hogy soha nem voltak még világbajnokok. Ez korábban csak a spanyol válogatottnak sikerült.

Történelem:

A mai Hollandia (Németalföld) germán törzsek által lakott területe az 1. századtól a Római birodalom része lett, majd a 8. században a frankok hódították meg. A 9. században Lotaringiához, illetve a Nyugati-frank Birodalomhoz, a 10. századtól pedig a Német-római Császársághoz tartozott. A részben önálló területek legtöbbje a középkorban kulturális és gazdasági központ volt (Flandria, Brabant stb.). A 14-15. században az egész holland térség nagy része a Burgund Hercegséghez tartozott, majd 1477-ben házasságok révén a Habsburgok szerezték meg. 1579-ben a 7 északi (kálvinista) tartomány létrehozta az Utrechti Uniót, amelyhez a déli tartományok nem csatlakoztak, ez a rész ma Belgium. 1581-ben egyesültek a németalföldi tartományok, első helytartójuk Orániai Vilmos lett.Holland eredete a XII. század elejére nyúlik vissza, amikor a Német-Római Császárság hűbérbirtoka volt. Egy grófi család állt az élén, amely a 9. századig vezette vissza eredetét. A nemesi dinasztia a X. században, a partvidéket ért viking pusztítások elmúltával újra felbukkant, és a mai Noordhollandban fekvő birtokából kiindulva terjeszkedni kezdett észak felé a frízek kárára, valamint keletre és délre is, így aztán háborúk egész sorát vívta az utrechti püspökökkel. Hollandia egyik korai grófja (III. Dirk), egyőzte az utrechti püspökök seregeit, meghódította a mai Zuidholland nagy részét, majd 1018-ban a császári hadak felett is győzedelmeskedett Vlaardingen erődjénél, amit ő emeltetett a Maas (Meuse) torkolatvidékénél a hajóforgalom megadóztatására.

Adatok:

Hollandia zászlója

Címer

Fővárosa: Amszterdam

Államforma: Parlamentális monarchia

Vezetők: Vilmos Sándor (király)

Miniszterelnök: Mark Rutte

Hivatalos nyelv: Holland

EU- csatlakozása: 1957.márc.25.

Népesség: kb. 16 853 000 fő

Terület: 41 526 km2

Gasztronómia:

A holland tejipar termékei: a sajt, a vaj, a sűrített tej és a csokoládé kiváló minőségűek.

Hageslag

Hagelslag: csokoládédarabkák, amiket vajas kenyérre tesznek, általában reggeliként fogyasztva. Frikandellen: alacsony tápanyagtartalmú, nyomokban húst, tejport tartalmazó készítmény, mely rúd alakú, fagyasztott állapotban kapható, és általában hasábburgonyával eszik. Appelmoes: ez afféle édes almaszósz, amit húsokhoz esznek. Koeken roomboters: általában édes tésztájú sütemények, almával, marcipánnal, lekvárral stb. töltve. Gyakran fogyasztják kávézásnál. Stoop wafel: keksztészta, aminek két lapja közé mézet kennek. Népszerű holland édesség. A hollandok hagyományos égetett szesze ajenever, az angol gin elődje.

Nagyobb városok:

Amszterdam

Hága

Hágában is számtalan múzeumot találni. Ezek közül talán a legismertebb a Mauritshuis (képtár: Vermeer, Rembrandt, Rubens, németalföldi primitívek) és a Gemeentemuseum (Mondrian képekkel - amik sajnos áprilisban Olaszországban voltak egy „vendégszereplésen”). A városban is érdemes ám sétálni! Sikerült besurrannunk a munkások között az éppen felújítás alatt álló Grote Kerk gótikus csarnoktemplomba (a szentély falait az aranygyapjas rend jelvényei díszítik). Mellette áll a holland reneszánsz építészet egyik legszebb példája, a Régi Városháza. A holland parlament és minisztériumok a Binnenhof épületegyüttesében találhatók. Az udvar közepén áll a gótikus Ridderzaal, azaz lovagterem. (1432-ben és 1456-ban Jó Fülöp, Burgundia uralkodója itt gyűjtötte össze az aranygyapjas rend lovagjait.)

Rotterdam

Delft

 A fehér-kék fajanszairól híres városnak nagyon szép a csatornákkal tagolt óvárosa, benne az Oudekerk és Nieuwekerk templomok (egy belépővel megnézhetők), a városháza, a reneszánsz lakóházak és a középkori beginaházak. A város híres szülötte: Vermeer, a németalföldi festészet egyik legnagyobb mestere.

Kampen

Arnhem

Utrecht

Utrechtre jellemzőek a csatornái: partjaikon alsó rakpartok húzódnak, melyeken fák, virágok nőnek, s kis vendéglők is vannak. A város gótikus katedrálisának ma már csak a szentélyrésze és a tornya látható, a templomhajó egy hatalmas viharban összedőlt, még a 18.sz-ban. A régi patríciusházakon, az ősi egyetemi épületeken kívül a városban található a modern építészet holland mesterének, Rietveldnek híres műve is: a Schröder-ház. A modern építészet másik jeles holland képviselője: Dudok. Általa tervezett épületeket Hilversumban láthatunk (pl. a városháza). Ha valaki érdeklődik a két világháború közötti, modern építészet iránt, mindenképp érdemes megnéznie ezeket az épületeket.

Virágok:

A hatalmas, virágzó tulipánmezőkről készült fényképeket a francia fotós, Normann Szkop készítette az észak-holland Anna Paulowna városa felett repülve. A fényképész egy Cesna fedélzetén repülhetett Clayton Pender pilóta mögött. A tulipán Ázsiából származik, és a törökök által került Európába. A 16. század elején a törökök a Kárpát-medence jelentős részét meghódították, ekkor ismerték meg az európaiak ezt a növényt. A bécsi udvar megbízásából az isztambuli nagykövet Augerius Gislenius Busbequis beszerzett hagymákat Törökországból, amit aztán a Carolus Clusiusnak a kor neves botanikusának ajándékozott. Valószínűleg Busbequistól származik a tulipán szó is, a virág turbán alakjára utal. Busbequis honosította meg a növényt Hollandiában, amikor 1593-ban a leideni egyetem professzora lett, tulipánokat ültetett a kertjében. A tulipán mára Hollandia egyik szimbóluma lett. Hatalmas, gyönyörű tulipánültetvények tarkítják az országot. Hollandia egyik legfontosabb, legkedveltebb látványossága.

Forrás:

• Wikipédia
• Blogok
• Hollandia weblapja
• Élménybeszámolók 

Remélem elég dolgot sikerült össze szednem Hollandiáról. Miközben gyűjtöttem az információkat, kezdtem megkedvelni ezt az országot, szóval ha tehetitek látogassatok el oda! xxMydream