Hellooooo! :3
Na, szóval... mivel láttam chatben, hogy valaki mondta, hogy jól jönne egy film esetleg könyvajánló, ezért gondoltam belevetem magam a dologba. Most többnyire ilyen "angyalos" könyveket olvastam, ezért úgy döntöttem, hogy összehasonlítok két könyvet. Többnyire, szeretnék pártatlan maradni, és nem szeretném egyiket sem leszarozni, esetleg lebeszélni róla az olvasót. Na, és most vessük bele magunkat.
Cselekményleírás néhol található!
Csitt csitt vs. Fallen.
Szerinted melyik a jobb könyv?
Szerinted melyik a jobb könyv?
Folt vagy Daniel? Nora vagy Luce?
Becca Fitzpatrick - Hush, hush - Csitt, csitt
Ismertető: EGY SZENT ESKÜ. EGY BUKOTT ANGYAL. EGY TILTOTT SZERELEM. A romantika nem szerepelt Nora Grey tervei között. Az iskolában egy sráchoz sem vonzódott különösebben, akármennyire is próbálta erőltetni legjobb barátnője, Vee. Aztán feltűnt Folt. Simulékony mosolyával és tekintetével, amivel mintha a lány veséjébe látna, Folt legjobb belátása ellenére is vonzza Norát. Azonban néhány rémisztő találkozás után Nora már nem tudja, kiben bízzon. Úgy tűnik, Folt mindenhol ott van, ahol ő is, és többet tud róla, mint a legközelebbi barátai. Nora nem tudja eldönteni, hogy a fiú karjaiba kellene-e omlania vagy inkább menekülni és elrejtőzni előle. És mikor megpróbál válaszokat találni, egy olyan igazságot fedez fel, ami sokkal nyugtalanítóbb, mint amit Folt közelsége okoz. Végül egy ősi csata közepén találja magát, halhatatlanok és bukottak között és mikor arra kerül a sor, hogy ki mellé álljon, a rossz választás Nora életébe kerül.
Személyes vélemény:
Olyan gondolatokkal kezdtem bele a könyvbe, hogy "még egy szörnyűség, valami borzalom, egy elvont baromság". De rá kellett jönnöm, hogy ez a könyv más, mint az előtte olvasott Fallen.
Olyan gondolatokkal kezdtem bele a könyvbe, hogy "még egy szörnyűség, valami borzalom, egy elvont baromság". De rá kellett jönnöm, hogy ez a könyv más, mint az előtte olvasott Fallen.
Maga a főszereplő lány, Nora Grey, először egyáltalán nem volt szimpatikus számomra. Ne kérdezzétek miért, furcsának tartottam a csajt, és unszimpatikusnak. Természetesen ez az ellenszenv a könyv kiolvasása után eltűnt, és maradt egy egész pozitív jellemmel megáldott lány, olykor elég buta döntésekkel. Folt, igen Ő volt az, akinek a nevét visítottam. el sem tudtam képzelni, hogy mi ez a név. Folt. Kutyámat talán így nevezném, de egy embert (jelen esetben bukott angyalt, oké) biztos nem. Aztán túltettem magam a kezdeti megrázkódtatáson, és tovább olvastam. Végül megkaptam a magyarázatot a furcsa névre, és kiderült, hogy van a pasikánknak rendes neve is, szerencsére. Szóval miután rájöttem, hogy nem Folt az igazi neve, teljes lelki békével olvastam tovább, és rá kellett jönnöm, hogy ez valami fölülmúlhatatlan, fantasztikus, és ragadós. Nem tudtam "letenni". Késztetést éreztem, hogy olvassam, és olvassam. Ki is olvastam kevesebb, mint 7 óra alatt, aztán már ugrottan is a Crescendo-ra, és folytattam, mert muszáj volt. Mindig volt benne egy fordulat, amire nem számítottam, tudott újat mondani, és el sem tudtam képzelni, hogy vajon mi lesz a következő lépés.
További szereplők:
Vee - imádom a csajt, remek barátnő, és ami az utolsó kötetben kiderül róla. Fú, nagyon kis huncut lányka.
További szereplők:
Vee - imádom a csajt, remek barátnő, és ami az utolsó kötetben kiderül róla. Fú, nagyon kis huncut lányka.
Scott - először nem bírtam. Azt kívántam bárcsak elhúzna a francba az egészből. Azt hittem kidobom a monitort az ablakon. De az utolsó könyvben, Ő lett a második szerelmem.
Rixon - elejétől fogva ki tudtam volna tekerni a nyakát, boldog vagyok, hogy az utolsó kötetben ezt meg is tették képletesen szólva.
Nora anyukája - az a nő egy vicc. Unszimpatikus, és idegesítő, már elnézést.
Hank Millar - akiről egy fatörzs jut eszembe. Hank.. olyan, mintha "rönk" lenne a neve. Kétségtelen, hogy egy fa ugrik be róla. Amikor először felbukkant a neve visítottam rajta., de amint túljutottam a "farönkön" rájöttem, hogy igazi bad boy a csávó.Kész poén amit művel, és a legtöbbször én akartam leláncolni a pokolban.
Rixon - elejétől fogva ki tudtam volna tekerni a nyakát, boldog vagyok, hogy az utolsó kötetben ezt meg is tették képletesen szólva.
Nora anyukája - az a nő egy vicc. Unszimpatikus, és idegesítő, már elnézést.
Hank Millar - akiről egy fatörzs jut eszembe. Hank.. olyan, mintha "rönk" lenne a neve. Kétségtelen, hogy egy fa ugrik be róla. Amikor először felbukkant a neve visítottam rajta., de amint túljutottam a "farönkön" rájöttem, hogy igazi bad boy a csávó.Kész poén amit művel, és a legtöbbször én akartam leláncolni a pokolban.
Marcie Miller - Ribanc. Ennyi.
Dante - (utolsó könyvben bukkan fel, de muszáj megemlítenem, mert nagy fazon)..szóval. A nevéről egy költő jut eszembe, azt hiszem, és annyira nevettem rajta. Ez a pali, Isten ments, hogy valaha is összefussak egy ilyen elme roggyanttal.
Basso nyomozó - bírom a csávót.
Dante - (utolsó könyvben bukkan fel, de muszáj megemlítenem, mert nagy fazon)..szóval. A nevéről egy költő jut eszembe, azt hiszem, és annyira nevettem rajta. Ez a pali, Isten ments, hogy valaha is összefussak egy ilyen elme roggyanttal.
Basso nyomozó - bírom a csávót.
Elliot - Hova tűnt a többi részben? Amúgy egy unszimpatikus, rámenős farok.
További gonoszokról nem szeretnék említést tenni, mert mire itt mindenkit felsorolok, lemegy a nap.
10/9
10/9
Lauren Kate - Fallen - Kitaszítva
Van valami fájdalmasan ismerős Daniel Grigoriban. A rejtélyes és zárkózott fiú azonnal felkelti Luce Price érdeklődését, amint a lány meglátja a Sword & Cross bentlakásos iskolában. Ő az egyetlen jó dolog az intézményben, ahol tilos mobiltelefont használni, a többi diák nehéz eset, és minden mozdulatukat biztonsági kamerák figyelik. Csakhogy Daniel nem akarja, hogy bármi köze legyen Luce-höz, és mindent megtesz, hogy ezt nyilvánvalóvá is tegye a lány számára. De Luce nem képes lemondani róla. Úgy vonzza a fiú, mint az éjjeli pillangókat a tűz fénye, és muszáj kiderítenie, amit Daniel olyan elszántan szeretne titokban tartani... A veszedelmesen izgalmas és sötéten romantikus regény letehetetlen olvasmány és felülmúlhatatlan szerelmi történet.
Személyes vélemény:
Kinyitottam a könyvet, elolvastam a prológust, és első gondolat, ami eszembe ötlött: JESUS MARIA, WTF.
Aztán rátértem az első fejezetre, és majdnem sírógörcsöt kaptam, de folytattam, mert erős vagyok és engem nem gyűr le egy könyv sem, amit elkezdek olvasni. Így sikerült belelesnek a Fallen kicsit elvont világába. Daniel első megnyilvánulása lesokkolt, de legalább nem úgy kezdett, mint minden más könyvben. tudjátok, padtársak lesznek, összeütköznek, leöntik egymást ebéddel, vízzel, narancslével, stb. Avagy rögtön első látásra szerelem, és már smárolnak is az első fejezetben. Ez így nagyon belevaló volt, amíg meg nem tudtam a dolgok igazi oldalát.
Beszéljünk kicsit erről a "Sword & Cross" nevezetű "börtönről", mert szerintem ez valami szörnyű, elvont, undorító. Milyen iskola az, ahol a gyerekek, oké kamaszok, majdnem felnőttek egy héten tizenöt percet beszélhetnek a szüleikkel, vagy barátaikkal? Ez elfogadhatatlan tény volt számomra. Oké, így legalább félre tette az írónő a "szülőproblémát". Ugye? "Mit kezdjek anyucival, és apucival, míg a kislányom a természetfeletti pasijával enyeleg?" Ennyit erről a fogdáról.
Daniel Grigori egy furcsa, elvont emberke, aki halálosan szerelmes Luce-ba, már évezredek óta, ugyebár, hiszen egy átok ül a páron. Szerintem Daniel az elején kicsit furán mutatja ki, és ezt nem is értem, mertha így is úgy is ugyan lesz a sorsuk, mint minden 17 évenként, akkor mit kínlódik ott ennyit? Oké, jelen esetben gondolom Happy End lesz a negyedik könyv vége, amit még sajnos nem volt szerencsém elolvasni, de már kaparom a falat, hogy nem tudom a végkifejletet.
Na, de ne rohanjuk ennyire előre. Térjünk csak vissza az első kötet végére, ami számomra brutális volt. Nem értettem Miss Sophia viselkedését, ugyanis megjátszotta a szentet, és a végén pont Ő vágta el Penn, Luce BFF-jének a torkát. Azért ez mocskos kedves, nem? Vagyis, rendben váratlan meg minden, de azért csak kellett volna lennie jeleknek. Daniel, aki a hosszú élete során már sok mindent tapasztalt, hogy nem jött rá, hogy Sophia gonosz? Egyszerűen nem értem, nem bírom felfogni.
Luce meglehetősen szerencsétlen csaj. Értem itt a mindenkori felrobbanására és magára a viselkedésére is. Egyáltalán nem tartom normálisnak. Itt, első kötetben kimondottan idegesített, ahogy Cam is. Nem tudom, de eléggé elcseszettnek mutatkoztak a szereplők és maga az első kötet is. Aztán nekiugrottam a másodiknak. Szenvedtem, azt hittem kihajítom a telefonom és a számítógépem az ablakon, de aztán megálltam, és folytattam. Most nem tennék említést a második kötetről, teljesen átlagos volt, nem ragadott meg különösebben. Luce új iskolája menő volt, de az új barátait kilökném a tizedikről. Azonban jött a harmadik könyv, ami NAGYON tetszett! Visszapillantások voltak benne a múltba, és juj. Nagyon menő volt.
Amúgy még hozzá kell tennem, hogy a sok rossz ellenére, nekem tetszik ez a " Luce visszatér 17 évenként" átok, mert egyedi, és előtte ilyen könyvről még csak nem is hallottam.
itt most nem fogok a szereplőkről írni, mert őszintén feleslegesnek tartok néhányat és marha idegesítőnek.
10/5 - csak is a 17 évenként dolog miatt.
Beszéljünk kicsit erről a "Sword & Cross" nevezetű "börtönről", mert szerintem ez valami szörnyű, elvont, undorító. Milyen iskola az, ahol a gyerekek, oké kamaszok, majdnem felnőttek egy héten tizenöt percet beszélhetnek a szüleikkel, vagy barátaikkal? Ez elfogadhatatlan tény volt számomra. Oké, így legalább félre tette az írónő a "szülőproblémát". Ugye? "Mit kezdjek anyucival, és apucival, míg a kislányom a természetfeletti pasijával enyeleg?" Ennyit erről a fogdáról.
Daniel Grigori egy furcsa, elvont emberke, aki halálosan szerelmes Luce-ba, már évezredek óta, ugyebár, hiszen egy átok ül a páron. Szerintem Daniel az elején kicsit furán mutatja ki, és ezt nem is értem, mertha így is úgy is ugyan lesz a sorsuk, mint minden 17 évenként, akkor mit kínlódik ott ennyit? Oké, jelen esetben gondolom Happy End lesz a negyedik könyv vége, amit még sajnos nem volt szerencsém elolvasni, de már kaparom a falat, hogy nem tudom a végkifejletet.
Na, de ne rohanjuk ennyire előre. Térjünk csak vissza az első kötet végére, ami számomra brutális volt. Nem értettem Miss Sophia viselkedését, ugyanis megjátszotta a szentet, és a végén pont Ő vágta el Penn, Luce BFF-jének a torkát. Azért ez mocskos kedves, nem? Vagyis, rendben váratlan meg minden, de azért csak kellett volna lennie jeleknek. Daniel, aki a hosszú élete során már sok mindent tapasztalt, hogy nem jött rá, hogy Sophia gonosz? Egyszerűen nem értem, nem bírom felfogni.
Luce meglehetősen szerencsétlen csaj. Értem itt a mindenkori felrobbanására és magára a viselkedésére is. Egyáltalán nem tartom normálisnak. Itt, első kötetben kimondottan idegesített, ahogy Cam is. Nem tudom, de eléggé elcseszettnek mutatkoztak a szereplők és maga az első kötet is. Aztán nekiugrottam a másodiknak. Szenvedtem, azt hittem kihajítom a telefonom és a számítógépem az ablakon, de aztán megálltam, és folytattam. Most nem tennék említést a második kötetről, teljesen átlagos volt, nem ragadott meg különösebben. Luce új iskolája menő volt, de az új barátait kilökném a tizedikről. Azonban jött a harmadik könyv, ami NAGYON tetszett! Visszapillantások voltak benne a múltba, és juj. Nagyon menő volt.
Amúgy még hozzá kell tennem, hogy a sok rossz ellenére, nekem tetszik ez a " Luce visszatér 17 évenként" átok, mert egyedi, és előtte ilyen könyvről még csak nem is hallottam.
itt most nem fogok a szereplőkről írni, mert őszintén feleslegesnek tartok néhányat és marha idegesítőnek.
10/5 - csak is a 17 évenként dolog miatt.
Elnézést a helyesírási hibák miatt.
LTP
Ez nagyon tetszik! :) A második elején azt hittem, meg fogod említeni Daniel bemutatását Luce-nak, mert sokak szerint az volt az egyetlen jó rész a könyvben.
VálaszTörlésMindkét könyvet elolvastam, de eddig nem láttam ezeket a dolgokat, amiket te most leírtál. Ez alapján legalább már biztosan tudom, hogy Foltékat jobban bírom, mint Dannyéket :)
Szívesen olvasnék még ilyeneket!
xx, Vacak