Little Horan 2 Húszonötödik fejezet.

A végén kaphatok komikat?!:D Amúgy ebben a fejezetben Laura is költött: D


25.fejezet.


"A rajongók tekintetében hatalmas döbbenet látszott."


-De te nem Niall huga vagy?!-kérdezte egyik lány kinek hatalmas kék szemei voltak.
-De..-mosolyogtam rá.-Az vagyok.
-És,és,és milyen egy elismert énekes hugának lenni?-nézett rám a lány csillogó szemekkel.
-Hát..jó.-kuncogtam fel mert erre a kérdésre már számítottam és sokszor megkaptam dehát..sose tudtam rá igazán válaszolni.
-Az jó.-mosolyodott el a csaj is.-Na de hagylak titeket menni de elöbb Liam.-nézett fel rá.-Kérlek írd alá nekem..-mutatott egy papírt.
Mikor végre sikeresen haza kászálódtunk igen fura meglepetésben volt része Launak és hannának.Harry Lauhoz szaladt,Niall Hannához és 
megcsókolták őket.Én erre nagyot néztem majd gyorsan elő a telefont és fényképezni.Muhaha gonosz vagyok!Sikeresen megörökítettem ezt a pillanatot.
-De mit csinálsz azzal a telefonnal?!-kérdezte össze húzot szemöldökkel Hanna.
-Semmit csak megnéztem jött e üzenetem..de semmi.-hazdtam könnyedén majd mikor újra csókolózni kezdtek már
nem akartam megszakítani a szerelmesek pillanatait, ezért felmentem a szobámba, megfogtam a laptopom és lefeküdtem az ágyamra. Bár kicsit aggódtam, hogy Harry és Laura megint bepróbálkoznak,
vagy esetleg még arra megyek le hogy Niall és Hanna..Áh miket képzelek. Felmentem facebookra és azt hittem hogy elájulok, annyi jelölésem, üzenetem és értesítésem volt. Éppen elkezdtem az üzeneteket szép sorjában megnézni de Liam beállított a szobámba.
-Hello. Kezdtem unni a kis gerlepárok nyáladzását, ezért inkább feljöttem. Mi jót csinálsz? - magyarázta Liam.
-Szia. Nézegetem az üzeneteket amiket Facen kaptam. Azt hiszem én belebolondulok mire mindet megnézem és válaszolok is... 
-Ne válaszolj mindre. Szerintem a legtöbb csak olyan hogy jelölj neki vissza, meg hogy "Jártok Liammel?" meg ilyenek... 
-Öhm oké. Úristen. Valaki azt írta hogy nem akarok-e vele lefeküdni! - én csak lestem a képernyőt mire Liam hangos nevetésben tört ki.
Liam fulldokló röhögését egy hirtelen ajtó csapódás zavarta meg,anyu lépett be rajta rémült tekintettel.
-Te jó ég ti mit csináltok? Csak nem...? - ijedezett anyám.
-Jesszus, anya nem!Mikre gondolsz?Csak Liam elkezdett röhögni egy perverz üzeneten.. - mentegettem magam.
-Nyugodjon meg Angela, csak Lizzie kapott egy üzenetet ami egy apróbb röhögőgörcsöt váltott ki belőlem. - fulldokolt Liam még mindig a nevetéstől.
-Ha ez apróbb akkor milyen a rendes?Te jó ég... - néztem furán Liamre. - Mik várnak rám...
Anyám még kicsit kapkodta ide-oda a tekintetét majd kiment a szobámból.Három percen belül egy akkora sikítás hallatszott hogy az csak na.Liammel fejvesztve rohantunk le a lépcsőn.
-Te jóságos ég Niall mi a francokat csinálsz?! - kiabált anyám Niallnek, aki éppen rántottát csinált volna csak az lángra kapott...
- Ööö, csak kajás vagyok... - mentegetőzött a szőke haspók.
- Te eszetlen marha oltsd már el! - kiabált Hanna. 
- De mivel? 
- Esetleg a tűzoltó készülékkel ami éppenséggel a konyhapult alatt van.... - mondta anya.
Ehh megoldják ezek.Kimentem a nappaliba ahol Harry és Laura volt.Harryt nem érdekelte a kisebb tűz, mert éppen próbált a bal kezével Twitterezni.
Hmm..érdekes ezek után úgy döntöttem a konyhai események érdekesebbek így inkább azt kísértem figyelemmel.
- Niall James Horan! Többet meg ne próbálj ennivalót csinálni magadnak, mert még ránkgyújtod a házat! - veszekedett anyám.
- Még szendvicset sem? - nézett bociszemmel Niall.
- Azt sem! Még a késsel is képes lennél kárt okozni valamiben vagy valakiben.. 
Én az egészen csak röhögtem,amíg Hanna odament Niallhez és adott neki egy jó nagy nyaklevest. 
Láthatólag Niallt nem érdekelte a nyaki megpróbáltatás, csak megkért engem hogy csináljak neki kaját... Tipikus Niall... Ha kihalna az emberiség és csak ő maradna meg egy másik lány nem benépesítenék a földet, hanem megkérné hogy csináljon neki kaját.
Mikor elhagytam a konyhát és a nappaliba léptem csak lestem hogy itt meg mi folyik. Laura éppen veszekedett Harryvel.
- Szóval a twitter fontosabb mint én?!
- Öhm... csak.. néha..
- Mi?! - ekkor láttam hogy Laura mindjárt pofonvágja Haroldot.
- Vagyis... ööh... - mentegetőzött a göndörke.
- Na jó hagyjátok már abba. Edward kérem a telefonod! - vágtam félbe a vitájukat. 
- Edward? - nézett nagyokat Harry.
- Igen, Edward. Na add a telefonod, göndör.
- Mi?! A telefonom nem adom! 
- De odaadod szépen! - kezdtem felemelni a hangom. - Ha nem adod akkor nullás géppel nyírlak meg!
- Jó, jó csak a hajam ne bántsd! Arra szükségem van.. - mondta majd átadta nekem a telefonját amiben éppen a Twitter volt megnyitva. Ki nem gondolta volna.
- Na de szóval Harold drága... mi az hogy a Twitter fontosabb nálam?! Ha fontosabb akkor menj ágyba vele, engem meg felejts el. - mondta Laura majd megfogta az én kezem és Hannáét is majd kiráncigált minket az ajtón, át az ő házukba hogy segítsünk neki összepakolni az x Faktor házba.
Mikor odaértünk a házukhoz csak úgy egyszerűen berontottunk a házba, hogy a szülei azt hitték betörők, de nem törődtünk velük csak mentünk fel egyenesen Laura szobájába. Mikor megláttam a szobáját azt hittem elájulok.
-Nálad mióta van ekkora rend? - kérdezte Hanna döbbenettel a tekintetében.
-Egyik este unatkoztam és kitakarítottam. Mostmár tudom hogy milyen színű a szőnyegem. - erre mind a hárman felnevettünk.
-Hát én még unalomból sem takarítanék ki. - mondtam unottan.
-Úristen! Ez mi? - nevetett fel Hanna. - Ez most ugye nem komoly?
-Azt add ide. Nem tehetek róla. Kiskoromban az egyik kedvenc mesém volt, és egyik nap kaptam apámtól egy micimackós pizsamát, tehetek én róla?! Amúgy sem veszem fel soha, szóval nyugi. - mondta Laura majd kivette Hanna kezéből a Micimackós pizsamát.
- De olyan cuki... főleg hogy Micimackónak a fülei, lábai és kezei ilyen lógósak -vigyorogtam.
-Pakolhatnánk? - kérdezte unottan Laura.
- Persze - feleltük.
Éppen Laura adogatta nekünk a ruhákat amiket vinni akar hogy hajtogassuk össze és rakjuk be a bőröndbe, de Hanna megzavarta a csendet.
-Szóval akkor most Harolddal összevesztetek?
- Ja. - válaszolt Laura röviden és tömören.-Ott van neki a drága twittere, nem kellek én neki.-szontyolódott el,majd felkapta hirtelen a fejét és rám emelte tekintetét.-De Lizzie, ti min röhögtetek annyira Liammel az emeleten? 
-Ööö... tudod kaptam egy üzenetet egy körübelül 50 éves fickótól hogy nem akarok-e vele hát őő öhm.-dadogtam.-Hogy őő nem akarok e vele -mutogattam mire szerintem leesett nekik.-Erre Liamből akkora röhögőgörcs tört ki hogy csak na...
- Úristen - tört ki mind a kettejükből egy még hatalmasabb röhögőgörcs. Hanna annyira nevetett hogy még az ágyról is legurult.
- Jó azért ennyire nem vicces - mondtam lehajtott fejjel de azért én is elmosolyodtam.
- Ó dehogynem - válaszolt Laura, aki csak adogatta a ruhákat még mindig. 
- Laura drága, ennyi erővel miért nem viszed el az egész szekrényt? - kérdezte Hanna.
- Hanna drága, elvinném, de nem hiszem hogy akartok cipekedni - vigyorgott Lau.
Egy jó fél óra múlva bepakoltuk a ruháit a bőröndökbe. Nem tudom hogy van ennyi ruhája... Összesen 4 nagy böröndöt sikerült telepakolnunk. A cuccost ott hagytuk Lauráéknél majd átmentünk Hannáékhoz is bepakolni. 
- Te jó ég, Hanna, tök király szobád van. - mondta Laura.
- Ohh, ugyan már. 
Eljátszottuk azt amit Lauéknál, csak úgy hogy Hanna adta a ruhákat mi meg pakoltuk, és közben zenét hallgattunk. A rádióban éppen a One Thing kezdett menni, én pedig el kezdtem énekelni. 
- Muszáj? 
- Igen Hanna muszáj.
Ekkor elkezdett csörögni a telefonom. Niall volt az. 
- Miaz? - szóltam bele a telómba.
- Gyertek haza most rögtön. Liam elment egy kicsit kocsikázni a városba, de itt az utca végén egy autó belétolatott és állítólag eltörte a lábát! - hadart izgalmában Niall.
- Hogy mi?! 
- Jól hallottad. Gyertek már!
Niall rögtön le is tette.
Szóltam a lányoknak, és rögtön rohantunk is haza. Mikor hazaértünk úgy szaladtam befelé hogy letörtem az ajtó kilincsét.
A lányok csak szép kellemesen jöttek utánam, mert szerintem nem értették a helyzetet.
Mikor beszaladtam a nappaliba a látvány ami ott volt nem volt túl kedves sem együttérző. Liam, Niall és Harry fetrengtek a földön a röhögéstől, hogy bevetették velem ezt. Ami a legjobb az egészben, Hanna és Laura is tudtak erről.
- Na ezt jól bevetted hugi. - fulladozott Niall a röhögéstől. 
- Laura...Hanna... Ti tudtatok erről? - vontam hangosan kérdőre a két kisasszonyt.
- Igen. - nevettek mind a ketten.
- De nézd a jó oldalát, legalább megtudtuk hogy tényleg szereted Liamet. - jöttek hozzám oda a lányok és megöleltek.
Liam is még enyhén fulldokolva odajött hozzám és megcsókolt, majd a fülembe súgta hogy: "Úgy érzem te vagy az igazi."
Én erre sírva fakadtam, majd szorosan magamhoz öleltem Liamet, ő pedig visszaölelt. Hanna és Laura csak mosolyogtak ránk, majd az egyikük megszólalt:
- Niall te miért nem tudsz ilyen lenni? - kérdezte Hanna.
- Jajj édes kis szívem, kis mézeskalácsházikóm, gyere és öleld meg Niall papikát - vigyorgott a szőke Hannára.
- Szóval szerinted akkora vagyok mint egy ház? Hátköszönöm szépen... - idegeskedett Hanna.
- Dehogyis! Ne értsd félre, neked tökéletes alakod van, hozzád képest egy szupermodell porba sem finghat! 
- Jó, gyere kis éhező macikám, öleld meg anyucit. - mosolyodott el Hanna.
A szobában mindenki ölelkezett, csókolgatta egymást, kivéve Laura és Harry. Láthatólag egy jó ideig nem is fognak. Ha nekem Liam olyat mondana hogy a twitter fontosabb nálam hát én már felpofoztam volna és világgá mentem volna.
-Na ide figyelj Edward!-engedtemel Liamet és Haroldka felé fordultam.-Most azonnal bocsánatot kérsz Laurától vagy különben..tényleg bevetem azt a nullásgépet.
-Ne,necsak a hajamat ne..-ugrott fel a fotelből.-Amúgy meg nálad van a telefonoom..-motyogta..-Így még twitterezni sem tudok.
-Ohh hát tényleg.-húztam elő a zsebemből a kis kütyüt.-Milyen szép darab..-forgattam meg a kezemben párszor.-Biztos szükséged van még erre?-csináltam úgy mint aki mingyárt ketté töri.
Erre Harolka annyira megijedt hogy szó szerint letérdelt Laura elé.
-Édes drága cukor husi falatkám.Bocsáss meg nekem.-nézett rá bociszemekkel.Laura mélyen a szemébe nézett.
-Soha többé nem lesz a twitter fontosabb nálam?!-nézett rá szigorúan a fiúra.
-Nem ,nem életem fénye,kis csillagom soha soha édes fasirt golyóm.-könyörgött Haroldka.
-Szóval olyan vagyok neked mint egy fasírt?Olyan dagadt?
-No,no,no a fasírtokat hagyjuk ki.-mondta Niall.
-Most neked kuss.-intette le Hanna.
-De akkor megbocsájtasz?!-kérdezte Harry lassan felemelkedve a földről.
-Hol a gyűrűm.?-viccelődött Laura.
-A sarokban.-kiáltotta el magát Liam.
-A sarokban van a gyűrűm.?-nézett Lau furán.
-Nem nem egy pók egy hatalmas és szőrös.-mondta rémülten és mögém húzódott.
-Te mióta félsz ezektől az cuki állatkáktól?-kérdezte Hanna.
-Cuki?!A teknős cuki nem ez!-nyögte és a hátam mögé bújt.
-Írtsd ki.-mondta unottam Harry.
-Ha ennyire unod az egészet akkor írtsd ki te.-mondta gúnyosan.
-De én én én nem én én nem érem el és túl magasan van és és és na értitek én meg hogy eltörött a karom és na.-dadogta a göndör hajú.
-Senki nem éri el azt a dögöt..-mondtaq Lau.-Mi lenne ha áthívnánk Zoey-t?Ő elég magas..-ötletelt.
-Minek hívni a bugyuta nővéremet?!-kérdezte szemforgatva Hanna.
-Mert ő magas.-morogta Laura Hanna képébe.
-Jól van na nem kell rögtön leharapni a fejecském.-mondta Hanna.
-Jó ne magyarázz inkább telefonálj.-mondta Harry.
-Ohh igen Harold és mégis mit mondjak neki?!Hello Zoey le kéne csapni egy pókot.?!
-Pontosan,remek felfogás.-mondta Liam.
-Akkor tessék hívd fel te.-nyomta Liam kezébe a telefonját.
-Ahj...ne már.Miért én?!-nyavajgott.
-Istenem..te fúú majd én.-téptem ki a telefont a kezéből és hívtam Zoey-t aki természetesen igent mondott.
-Na?Belehaltam?!-kérdeztem.
-Lehet hogy kívűl nem látszik de belül...-mondta Niall,mikor csengettek.
-Gyere.-kiáltottuk egyszerre.
-Hol a probléma?!-kérdezte Zoey.
-A sarokba.-mutogatta Harry.
-De én akarom lecsapni.-nyávogott Hanna szokásához híven.
-Törpe vagy kicsike.-mondta Zoey mire kinyílt Hanna zsebében a bicska.Megindult Zoey felé majd 
a hátára vetette magát majd Zoey megpróbálta leráncigálni magáról és sikerült is neki.Legurultak a földre és ott 
folytatták a bunyót.
-Ez jobb mint a twitter!-csillant fel Harold szeme.
-Nem kéne őket szétszedni?!-súgtam oda Laurának.
-Minek ..vagyis várj szólj nekik hogy kicsit álljanak le mert hozom a popcornt.
-Niall szedd szét őket.
-Te barátnőd.-mondta unottan.
-Te csajod.-mondtam.
-Jó akkor menjünk együtt.-húztam fel a fotelből jó kezénél.
-De fáj a karom.
-Jó akkor majd én.-mondta majd közéjük vetettem magamat.-Ne ne a hajam hajam.
-Esetleg ne segítsek?!!-jött a kérdés Liamtől aki nyugodtan ült a kanapén.
-Áhh nem kell.-legyintettem.-Megoldom.
-Egész biztos?
-Per..ne ne ne a kezem ne.
-De biztos ne segítsek?
-Ha ennyire akarsz akkor segíts.-mondtam Liamnek mire ő iodajött és éppen le akarta húzni Hannát Zoeyról de megfogták őt a kanapéra 
taszajtották.
-És még te akartál moziba menni!-idézte Harry szavait Laurához.
-Esetleg nem segítenétek?-kérdeztem rájuk nézve.
-Nem nézni jobb.
-Gyerekek itt meg mi folyik?!-lépett be az ajtón apu.Várjunk csak apu?!Áhh lehet hogy elöbb hazaengedték.
-Segíts.-nyögtem.
-De mit bunyoztok?!Min megy a vita?-kérdezte.
-Hát hogy ki csapja le a pókot!-mondta Harry majd a falra nézett ahol a póknak hűlt helye volt.
-Hol a pók?-rémült meg Liam és apám mögé bújt.
-Fiam mi ütött beléd?-kérdezte apa.
-Hé azt hittem én vagyok a fiad.-jött be Niall egy sonkás szendóval.
-Te is.
-Te nem azt mondta anyád hogy nem mehetsz a konyha közelébe?-kérdezte Hanna,mivel már abbahagyták a bunyózást apa hazajöttére és felálltak a földről.
-De csak tudtommal a sonkával nem lehet kárt tzenni semmiben.
-Na szóval min megy a vita?!-kérdezte apám.
-Már mondtuk a pókon ami eltűnt onnan..-mondta Liam majd mellm állt.
-De hol van?-kérdezte apám.
-Laura ott a jézusom ott a a fejeden.-köpte ki Niall a szendvicset.
-Niall ne szórakozz velem.-mondta Laura.
-Nem szórakozik..-mondta Harry is majd felugrott Laura mellől és behátrált mögém.
-Úristen vegyétek le vegyétek le.-kiabált Laura.
-Majd én.-mondta apa és odament Laurához és a kezébe vette azt a szőrös izét és elindult vele Liam felé aki sikítozva bújt be mögém.
-Na jó elég volt.-mondtam.-Niall hol a gitárod?
-Neeeeem ne is álmodj róla.-mondta majd harapott egyet a szendvicséből.
-Akkor engedjük szabadon.-mondta Zoey.-Én távozom akkor.-közölte majd kiment.
Zoey elhagyta a nappalit.
-Jézusom ti hogy kerültök ide?!-hallatszott Zoey hangja.