Tomlinson sisters.3.fejezet.~

Eszembe ötlött,hogy mit mondott Louis,Niallel kapcsolatban.Az a bizonyos 'Vigyázz Niallel. ' mondat.
-Ellie..-lengette Niall kezét a szemem előtt.
-Öhm..bocsi,csak elgondolkodtam.-eszméltem fel,és Niallre néztem.Láttam szemében,hogy nagyon várja válaszomat.
-És?
-Szívesen elmegyek veled.-válaszoltam mosolyogva mire neki egy édes vigyor jelent meg a képén.-És,jó lenne ha ebédidőben.
-ahogy szeretnéd.-mondta majd felállt.-Viszont most megyek.Még azt hiszik,hogy a tra-la-la-mat fogdosod.-vigyorodott el perverzül majd elhagyta a szobát.
-Valószínű.-morogtam magamban ,majd ismét az olvasásba merültem.
-Ellie.-rontott be a szobába Daisy mire én annyira megijedtem,hogy eldobtam a kezemben lévő könyvet.
-Mi az?Mi történt?-ijedeztem.Szívem hevesen vert az ijedtségtől.
-Semmi.-vágta rá.-Csak gondoltam szólok,hogy elmegyünk .Remélem te is velünk tartasz.
-Amint elmeséled nekem,hogy hova tartunk,azonnal.-válaszoltam nyugodtan.Nagy levegőt vettem és felszedtem a földre dobott  könyvemet.
- Megyünk vásárolni.-jelentette ki.
-És mi ez a többes szám?Ki megy még?
-Hát én,Harry,Liam,Niall és te.-mondta.-Vagyis te akkor ha akarsz.
-Jövök.vigyorodtam el.-Liam minek is jön?
-Ő 'vigyáz' ránk!-válaszolt azonnal Daisy.-Ő az apucink.-Görbítette le ajkát Daisy és kiskutya szemeket meresztett rám.
-Értem.-húztam el kicsit az 'é' betűt.
-Na,akkor jössz?
-Persze.-Daisy csak bólintott.Egymás mellett mentünk le a lépcsőn.De egyszer csak Daisy megbotlott és lezúgott.Én utána rohantam és leguggoltam mellé.
-Jól vagy?-hajoltam közel hozzá.
-Fáj a bokám.-mondta kicsit nyüszítve.
-Mi történt?Mi volt ez a nagy földrengés?-szaladt ide ijedten Louis.
-Semmi,csak Daisy leesett a lépcsőn.-mondtam majd felálltam és karba fontam a kezemet.Lassan a többiek is ide szivárogtak.
-Lelökted?-csodálkozott el Niall.
-Dehogyis.Miért löktem volna le?A testvérem!-védekeztem.
-Jó.-Niall.
-Fáj valamid?-kérdezte aggódva Louis Daisytől.
-Igen,a lábam szörnyen.
Louis vizsgálgatni kezdte Daisy lábát.
-Az a tippem,hogy csak meghúzódott.Nem estél akkorát,hogy eltört volna.-mosolyodott el.-Na de segytséget gavallér fiatal emberek.
A fiúk segítettek Daisyt felemelni.Mind az öten kellettek hozzá.Nem mintha Daisy olyan nehéz lenne.
-Tényleg ennyire dagadt lennék,hogy öten emeltek meg?-tette szóvá Daisy gondolatom.
-Nem.Csak tudod édesem nem akartam,hogy fájdalmaid legyenek.-oktatta ki Louis.
-Óó de drága vagy.-mosolyodott el Daisy.
-tudom,viszont most,kihívom a körzeti orvost.-Louis besasszézott a konyhába és a vezetékes telefonon tárgyalni kezdett az orvossal.


Bocsi,hogy most ilyen rövid lett!De ma már csak ennyi tellett tőlem!Holnap jön a kövi!5-6 komi legyen meg!:)

Tomlinson sisters. 2.fejezet.~

-És a meglepiii.-ugrott fel Louis a kanpéról a másik 4 fiúra mutatva.
-Jéé..-kezdte el Daisy rázni a kezét.-Nem gondoltam volna.
-Ők a meglepi?-kérdeztem unottan.
-Miért?Nem elég jó?akkor kérem szépen,kaptok egy csókot tőlük.-vigyorodott el.
-Mi van?-kérdeztem kitágult pupillákkal.
-Oké,gyertek ide.-indult meg Daisy.
-Daisy.-fogtam meg a karját.-Ne legyél már hülye gyerek.
-Én?Hülye gyerek?-kérdezte Daisy.
-Igen.-válaszoltam,majd magam mellé rántottam.
-Na kapok végre egy ölelést?-állt fel a kanapéról Harry.
-Persze.-mondta Daisy és már Harry karjaiban is volt.
Mikor Harry már rendesen megölelgette Daisy-t felém fordult és rám vigyorgott.
-Tőled nem kap Harry cica ölelést?
-Talán kap.-mondtam majd odamentem és megöleltem.-Remélem virul a bucid.
-Héhéhéhé,és én?-kérdezte Niall rémült szemekkel mire odamentem és őt is meg ölelterm.
-Ha már őket akkor minket is.-mondta Zayn és Liamre nézett.Daisy mindenkit megölelt majd bement a konyhába.Én is követtem a példáját.
-Nem adod nekem az egyiket?-hallottam meg Harry hangját.
-Szeretnéd,Harry barátom,szeretnéd.-Louis.
-Nagyon főleg az a kis tökös..hmm..my ding,ding dong.
-Harry most pattanj le a húgomról.-fenyegette Louis.
-Hallod Daisy,bejössz Harrynek.-löktem meg.
-Igen,valószínű.-mondta könnyelműen.
-Oké..-válaszoltam,majd csináltam magamnak reggelit és leültem reggelizni.Reggeli után kimentem a nappliba ahol a fiúk éppen egy régi zene csatornát néztek.
-Mi ez?
-Zene.-felelt Liam.
-Nem mondod?
-De mondom.-vigyorgott rám.
-Hol van Daisy?-kérdezte Harry.
-A konyhában.-válaszoltam és a konyha felé mutattam.
-Harry meg ne merd közelíteni a húgomat.-idegeskedett Louis.
Harry szépen elhelyezkedett a fotelben ahol eddig ült és nézte a tvt.Mikor viszont Louis kiment pisilni bement Daisyhez és hangokat lehetett hallani.
Harry énekelt Daisynek.
-Ohh you touch my tra-la-la...-énekelte Harry mi meg nappaliban ülők összenéztük.(Fogd meg a tra-la-la-mat.azt jelenti)
-Úristen.-kezdett el hisztérikusan röhögni Niall és Zayn.Liam megszeppenve ült a kanapén és az arcáról ezer érzelem volt leolvasható majd egyszer csak belőle is kitört a röhögés.
Felpattantam és bementem a konyhába.Harry éppen Daisynek udvarolt.
-Harry nem fogom megfogni a tra-la-ladat.-tiltakozott Daisy majd kicsit hátrébb lépett Harrytől mivel egymás elött álltak.
-Hol van Harry?-hallatszott Louis hangja.-Harry!-majd bejött a konyhába.-Harold Edward Styles!-váltott át bohókás hangja ördögibe.-Mit mondtam a hugaimról?
-Hát..sok mindent.-vigyorodott el Harry.
-Tipli.-mondta Lousi majd a konyha ajtó elé mutatott.Harry kiszaladt..-Ti meg.-nézett ránk csúnyán.-Ne álljatok le vele.
-Khm..Daisynek mondta azt,hogy fogja meg a tra-la-laját..-mondtam majd keresztbe fontam a karomat.Louisnak kitágultam a pupillái.
-Ugye nem fogtad meg?
-Dehogyis.-mondta Daisy majd leült a konyha székre.
-Szerencséd.amúgy meg Ellie.-nézett rám.-Vigyázz Niallel.
-Mi?Miért?-kérdeztem összezavarodva.
-Majd megtudod.-húzogatta a szemöldökét és kiment a konyhából.
-Parás az ügy.-mondta Daisy bólogatva és egy ropit rágcsálva.
-Nagyon.-mondtam majd én is elhagytam a konyhát.
Úgy döntöttem inkább felmegyek a szobánkba és olvasok valamit.Egy kis Shekaspeares mindig megnyugtat.
Felmentem levettem a polcról egy könyvet és leültem vele az ágyra.Rómeó és Júlia.Már avgy ezerszer olvastam de sosem unom meg.
Nagyben olvastam már a könyvet mikor kopogtak.
-Igen.-mondtam még mindig a könyvbe mélyedve.
-Szia,csajszi!-lépett be Niall a szobába.-Mit csinálsz?
-Olvasok.-válaszoltam majd felnéztem rá a könyvből.
-És mit?
-Shakespearest.-mondtam mosolyogva.
-Óó nem neki van az ahol van egy alma és fa meg kutyaszőr.
-Nem.Nem neki.-mondta nyugodtan.
-Na de melyik könyvét olvasod..feltételezem,.hogy több van.
-Igen ,és a Rómeó és Júliát.
-Imádom.-vágta rá.-Mondjuk életemben nem olvastam.-túrt bele szőke hajába.
-Én művelt vagyok.-mondtam halál nyugalommal a hangomban.-Na de miért is jöttél?
-Zavarok?
-Dehogyis.Csak kérdeztem.-mosolyodtam el.
-Gondoltam meglátogatlak.Amúgy öhm..nincsen kedved kicsit kirucanni holnap este?Vagy délelött vacsizni..vagy ebédelni?-hunyorított a szemével.
És nekem itt állt össze a kép.

Remélem elnyerte a tetszéseteket!A tra-la-la ..--->> Harry dala..:D  Na nyissátok meg xddddddd
Akkor kérek 5 komit és holnap jön a kövii:)

Tomlinson sisters. 1.fejezet.~

1.fejezet


-Most felsorolhatnék 3 okot amiért leütnélek,de nem fogok.Inkább veszek pár mély levegőt,és alkalmazom Louis lótuszülés technikáját,vagy jobb esetben lekiabálom a fejedet.-mondtam nagy levegőket véve Daisynek.-Mi az istennek kellett szétdobálni a Shakespeares költeményeket?ABC sorrendbe voltak állítva,és te csak így simán ledobálod őket mert nem találod azt a vacak harisnyát.De már csak egy valamit nem értek,Daisy..mit keresne egy harisnya a polcon?-fakadtam ki végső elkeseredésemben.Kezdhetem elölről a sorrendbe állítását a könyveknek.
-Nem tudom!Te mondod mindig,hogy ha eltűnik egy dolog a legkisebb zugban is nézzem meg.Hát megtettem,.-magyarázott.
-Szuper,és megtaláltad?
-Nem.-mondta majd elkezdte kidobálni a fiókból a zoknikat.-Ááá meg is van.-húzta elő azt a ..harisnyát.
-És ezért dobáltad szét a könyveimet.-morgolódtam tovább.-estére sem pakolom vissza..
-Segítek.-mondta és szépen felrakosgatta a könyveket a polcra.-Parancsolj.
-ez nincsen ABC sorrendben.-húztam össze a szemöldökömet.
-Ne várj tőlem azért ilyen sokat.-mondta majd kivonult a szobából.Én szépen leszedegettem a könyveimet a polcról és ABC sorrendbe raktam őket ismét.Nem tudom mennyi idő telhetett el de Daisy berontott az ajtón és én annyira megijedtem,hogy megbotlottam és nekiestem a könyvespolcnak amiről ismét leestek a könyvek.
-Ezt nem hiszem el.-idegeskedtem,majd felálltam és Daisy felé fordultam csípőre tett kézzel.-Mi van már megint?
-Nyugi..tudod,hogy szól a mondás.a paraszt nem ideges.Na,de most térjünk a tárgyra.Képzeld el!Anyu azt mondta,hogy Louis haza jön.
-Igen?És?-kérdeztem halál nyugodtan miközben még egyszer neki álltam a könyveim ABC sorrendbe állításának.Szerencsére most nem az össze borult le hanem csak egy kisebb része amit gyorsan vissza tudtam rakosgatni.
-Nem is örülsz?-kérdezte döbbenten majd leült az ágyára.
-Kellene?Mégis minek örüljek?-kérdeztem zavarodottan.
-Mondom,Louis hazajön.
-És ennek kellene annyira örülnöm?
-Igen.-vágta rá Daisy.-Mi bajod?
-Semmi.
-De Ellie.Engem nem csapsz be.-mondta majd felállt az ágyról és szemben megállt velem.-Mondd el ,hogy mi bántja kicsiny lelked.
-Nincs kicsiny lelkem és semmi sem bántja.-válaszoltam a kelleténél gyorsabban.
-Aha,persze.Gyorsan lökjed.
-Na,jó!tudod mit?Oké,elmondom.Louis mindig is téged szeretett jobban.-mondtam ezt a nevetséges okot.
-Persze.-nevetett.-Hol élsz te?Ez nem igaz.
-Szerinted.Szerintem meg igen.
-Jól van,Okoska.Te így vélekedsz,én úgy.Meglátjuk kinek lesz igaza,holnap.!Viszont,én most elmegyek zuhanyozni a mi kis privát füdőnkbe,addig nem akarsz egy kis rendet tenni az ágyam körül?
-De,persze.-mondtam majd neki álltam rendet tenni Daisy 'területén'.Mindig is én voltam a jó testvér.
Mikor kijött a fürdőből kicsit elcsodálkozott majd elvigyorodott.
-Köszi.-mondta majd levetette magát az ágyra és bekapcsolta a tvt.Én is gyorsan lefürödtem,majd én is befeküdtem az ágyamba.
-Muszáj bömböltetni ezt az idióta zenét?-kérdeztem fintorogva.Minden este csak MTV-t kell hallgatnom hátha One Direction fog menni.Mintha nem hallottuk már volna százszor mindegyik számukat.
-Igen,tudod én hű vagyok.
-Mégis mihez?
-Mit tudom én,de az vagyok.
-Na Miss.Agy felszólalt.-mondtam majd oldalra fordultam és becsuktam a szememet és megpróbáltam aludni.
[..]
-Szép jó reggelt az én gyönyörűséges kis virágszálaimnak!Óó,hogy a gonosz kalóz egye az epéteket,mennyit bírtok ti aludni.Nem csodálom,hogy nem tartunk lovakat,nem lenne bőrük már szegényeknek annyit húznátok azt a lóbőrt.-rontott be Louis a szobába.
-Mit akarsz te hajnalok hajnalán?-motyogta Daisy.
-Hajnalok hajnalán?Délelőtt 12 óra van édesem.-mondta Louis majd odament Daisyhez és arcon puszilta majd hozzám is és engem is.
-Louis,te semmit sem változtál.-néztem rá,mire ő csak elvigyorodott és beállt egy pózba.-Hülye,gyerek.
-Én is téged.-mondta majd elhagyta a szobát.
-Hát ez bolond.-nevetett Daisy.
Mind a ketten felöltöztünk és elvégeztük reggeli teendőinket.majd lementünk a nappaliba.Mikor leértünk kellemes meglepetés fogadott minket..


Remélem tetszett az első fejezet!Én mindent beleadtam,hogy jó legyen!Szeretbnék 5-6 komit *kiskutyaszemek!Az is tud komizni akinek nincsen bloggere!:)

Bevezető.~

Bevezető.~

Egy gondolat bánt engemet,ágyban párnák közt halni meg.!Ja,hogy nem Petőfi verset szavalunk?Bocsánat,nem tudtam.

Tudjátok,én egy olyan lány vagyok aki nagyon szeret olvasni.Minden ország,minden egyes költője,próza írója érdekel.Én vagyok a család,amolyan okos tojása.

Nem fogjátok elhinni,mikor azt mondom,hogy Louis Tomlinson a bátyám.Pedig ez az igazság.

Nem csak én,Ellie Tomlinson vagyok  az egyetlen kishúga,hanem az én ikertestvérem,Daisy is.

Mint említettem,Daisy és én ikrek vagyunk,még hozzá kétpetéjű ikrek.Ettől eltekintve teljesen mások vagyunk.Én-mint már olvastátok- inkább visszahúzódó típus vagyok,nem szólok be annak aki elmegy mellettem,vagyis inkább úgy mondanám,hogy én lennék az a bizonyos normális Tomlinson,vagyis hátha ,úgy alapjában véve mondhatunk olyat,hogy normális Tomlinson.Ugye,bár mi Tonmlinsonok alapból nem vagyunk egy normális család.Na,de térjünk vissza rám és az ikertesómra,Daisy-re.Daisy inkább az a vadócabb típus,szereti kimondani amit gondol,ebből néha kisebb nagyon gondja akad.Ezt nevezik okoskodásnak amit ő művel.Ezt nem tossz indulatból mondom,de Daisy..az annyira Daisys ,hogy az már felfoghatatlan.

És,én ezzel lakom egy szobában.ezzel a kis kezdeti beszámolóval próbáltalak titeket rávezetni arra,hogy milyen sokkos állapotok fognak fellépni-vagy a nevetéstől,vagy a sírástól-ha ezt tovább olvassátok.

De miért is ne?Hiszen az emberek szeretik az izgalmas és veszélyes dolgokat.Nem de bár?

Sziasztok!Remélem tetszett a bevezető!Folytassam?:)Komizzatok nekem,mi a véleményetek erről a kis bevezetőről..:)Érdekelne a folytatás?Nem érdekelne?:)

:)))))Új sztori!

Arra gondoltam,hogy itt nekifogok egy újabb sztorinak!Remélem ez is elnyeri a tetszéseteket!:)

Jasmine 10.fejezet!UTOLSÓ ZÁRÓ RÉSZ!

*Sok év múlva*

Komoly felelősség ha az ember felnőtt,munkahelye van és éli az életét.Nem a gazdag apuci tartja el, mert gyermek korában a gyerek lusta volt megtanulni a szorzótáblát.Nem,nem..az élet maga egy komoly felelősség.Mikor kisgyerek voltam sok mindent nem gondoltam és tudtam a mai világról de ma már felnőtt fejjel több mindent tudok a világról és magukról a benne tengődő emberekről.
Figyeltem ahogy egy esőcsepp gördül le a szélvédőmön.Egyszer csak a lámpa zöldre váltott és én ráléptem a gázra.Nem fogok odaérni Kitty-ért az óvodába.Kitty a kislányom.Igen,nekem már az is van,hiszen mint említettem már felnőtt vagyok,és komoly felelősség hárult rám.Egyedül nevelem Kitty-t mivel az apja egy szemétláda,aki elhagyott egy másik nőért akit 2 hete ismert.Mind egy ő tudja,engem nem is érdekel MÁR.
Minek okozzak magamnak felesleges fejtörést?Nincs értelme,csak stresszelem magamat.
Miközben átgondoltam a dolgokat bekanyarodtam az óvodába parkolójába.Kiszálltam a kocsiból ,esernyőmet kinyitva, és beléptem a kapun ,majd bementem az épületbe.
Bekukucskáltam a csoportba ahol nagyban játszottak a gyerekek.Mikor Kitty észrevett ideszaladt hozzám és megölelt.
-Szervusz kicsikém.-mondtam majd megpusziltam az arcát.
-Szia anyu!
Az óvónő kijött a csoportból és jeleztem,hogy elvittem a gyereket.Rendesen felöltöztettem,majd kimentünk a kocsihoz.Ott bekötöttem az ülésébe és én is beültem.Elindultunk hazafelé.
Egyszer csak Kitty megszólalt:
-Anyu!Megígérted nekem,hogy elmegyünk a nagymamiékhoz valamikor.És még mindig nem vittél el hozzájuk.
-Igazad van.Elfelejtettem.Sajnálom.-néztem rá a visszapillantó tükörben.-De akkor tudod mit?Most azonnal elviszlek hozzájuk.
-Tényleg?-csillant fel a szeme.
-Persze.-mosolyogtam.
[..]
Leparkoltam anyukámék háza előtt.Kiszálltunk Kittykével a kocsiból.Kézen fogtam majd beléptünk a kapun.Természetesen a kiskaput becsuktam magunk után.Odaléptem az ajtóhoz és bekopogtam illedelmesen majd beléptem és jó hangosan köszöntem.
-Sziasztok!Van itt valaki?
-Jasmine kicsikém!Te vagy az?-jött ki a konyhából anyu és szorosan megölelt.
-Ez buta kérdés volt.-mosolyogtam anyura.-Ki más lenne?
-Ki tudja?Manapság bárki betévedhet ide..
-Ezt ,hogy érted?-húztam össze a szemöldökömet.
-Ki az már megint?-Vánszorgott ki apám a nappaliból.-Jasmine?De rég láttalak.-Majd idejött és ő is megölelt.
-Persze!engem észre sem vesztek.-méltatlankodott Kitty.
-Óó dehogynem.-mondta anyu majd felemelte.-Meséljetek,hogy vagytok?
-Egész jól.-mondtam.
-Ne álldogáljunk itt menjünk üljünk le a napaliba.-mondta apa és bement.Mi követtük őt.
Mikor beértünk a nappaliba azt hittem rosszul látok.Az öcsém tehénkedett a kanapén.
-Te mit keresel itt?-kerekedtek el a szemeim.
-Szerencsétlen félnótás az öcséd.-mondta apu fejét fogva majd arrébb taszította a kanapén,mire az felült és átmászott egy fotelba.
-Miért?Könyörgöm valaki mondja már el.
-Azért mert 1 hónapja itt kínlódik nálunk.-anyu.-Kidobta az a kedves kislány mivel nem volt hajlandó elvenni feleségül és most itt kínlódik és lányokat hoz haza.
-Hát te sem vagy normális.-állapítottam meg.-Menj el dolgozni,és keress pénzt mondjuk.
-A munka az mocskos.-morgolódott apa.-Semmi pénzért nem menne el dolgozni.
-Te könnyen beszélsz!-szállt vitába Chris apával.-Neked csak az öledbe szállt a ZS mivel ott volt a kis nyál bandátok.
-Chris,hogy lehetsz ilyen szívtelen?-kérdeztem csúnyán nézve rá.-Igenis,menj el dolgozni.aztán neked is az öledbe fog szállni a pénz.Vagy ha jobb dolgod,se ötleted nincsen menj el az x-factorba hátha szerencséd lesz.
-Ezt pont te magyarázod nekem?-nézett rám.-Neked van munkád,meg férjed .
-Nekem nincsen férjem.-mondtam halál nyugodtan.-Ha érdekelne egy kicsit is ,hogy mi van velem tudnád,hogy nekem nincsen férjem mivel elváltam tőle.Mert megcsalt.
-Sajátos probléma.
-Na,jó.Hagyjuk.Térjünk vissza az eredeti témánkra.Chris én tudok neked munkát adni ha szeretnéd.
-Megtennéd?-nézett rám hirtelen.
-Persze,hiszen a testvérem vagy.
-Imádlak.-pattant fel és ölelt meg.-De,várj!Mégis milyen munkáról lenne szó?
-Hát,mint tudod vagyis nem tudod hiszen cseppet sem érdekel téged,hogy mi van velem,de ez most mellékes,van egy kis boltom,és ott dolgozhatsz ha akarsz eladóként.
-Köszönöm.-mondta majd vissza ült a fotelbe.
-Valaki segítsen már az öregnek lejönni a lépcsőn.-hallottam meg egy hangot az emeletről.
-Louis segíts már magadon.-válaszolt neki apa.
-Louis mit keres itt?-érdeklődtem.
-Hát,Roberta kidobta,mivel okot nem tudok.-vakarta meg a fejét.
-Áá értem.Majd én segítek neki.-mondtam és odamentem a lépcsőhöz.-Szia,Louis!Rég láttalak öreg.-mondtam majd felmentem hozzá és segítettem neki lesétálni a lépcsőn.
-Én is téged Jasmine.Hogy vagy?Hol van az a kis valami?
-Kitty?
-Igen.-mondta majd sántikálni kezdett a nappaliig ahol anyu nagyban elvolt Kittyvel.-Jaaaaj de megnőtt.Mint egy kis tojás.Kívűl héjas belül sárga.
-Mi bajod?-nézett rá apa.
-Óó bocsi ,csak a számban érzem Niall isteni rántottáját.Jut is eszembe,átmegyek hozzá.-mondta majd már fel is állt sé botorkálni kezdett az ajtó felé.Egyszer csak elejtette a kulcsát és lehajolt érte.
-Óó gyerekek!Valaki segítsen az öregnek.Louis papinak beállt a vén csontos.
-Na megyek majd én.-mondta Chris ,majd felállt és odament Louishoz és lassan visszahúzta a hátát.
-Köszi kölök.Lógok neked egyel.
-Áá semmiség.-mondta Chris majd vissza ült a fotelbe.
-Büszke vagyok rád.-nézett rám apa.-Nagyon.
-De,mégis miért?
-Hát..nem tudom.Mert,az vagyok.Hadd legyen már büszke a kislányomra.Na gyere szépen ide.-mondta majd széttárta a karjait.Én odamentem és megöleltem.Egyszerűen nagyon jól esett ez az ölelés.Mintha most bepótoltuk volna ezzel az öleléssel sok,sok év elmaradt öleléseit.
Nagyot sóhajtottam és ránéztem anyura ahogy játszik a kislányommal.Az ÉN kislányommal.Öcsémre tévedt a tekintetem aki a fotelben tehénkedett és bámulta a tv-t.És ekkor hirtelen minden világossá vált.
Hát az én mesém is véget ért.Azt szeretném,hogy mikor ti is felnőttek legyetek..úgy gondoljatok vissza erre a kis mesére,mind az enyémre mint anyukáméra,mint egy remek sztorira,és mikor eszetekbe jut,hogy One Direction akkor ez a kis sztori is eszetekbe jusson.Ezt most úg fogom bejejezni mint ahogy a népmeséket szokták..Itt a véle,fuss el véle...


Iszonyatosan boldog vagyok,hogy elolvastátok!Egy utolsó komit!Jó?(: Könyörgöm!Egyetlen egyet!Nagyon kérlek..ne kímélj az egész sztoriról kereken véleményt.!Lehet rossz is,jó is!Csak mondd el!Nem érdekel!VÉLEMÉNYT!
ezennel befejeztem ezt a blogot...
Ha olvasnál még tőlem akkor ,itt vannak linkek:
http://lasdacsodat25.blogspot.hu/ <<-----Ez a blog szinte olyan nekem mint ez a szívem csücske.:3
http://younglove1d.blogspot.hu/ <<-----Ezt Hannával írjuk!:D Ez Liames blog:P És őő kicsit perverz:P
http://freebfanfictions.blogspot.hu/ <<----Szeretném még feltűntetni ezt a blogot!Ez NEM az én blogom!Ez az én KEDVENC blogom!Jelzem,NEM 1D sztori!De fontosnak tartottam(:

Pár kép búcsúzóul:
Így sírok mert vége van:

Elköszönök:

És legvégül meghajlok előttetek:

Szeretnék még köszönetet mondani Hannának és Robertának mert ők is sokat segítettek ebben az egészben!!(: 

Jasmine 9.fejezet/2.rész./

9.fejezet/2.rész./

Olyan hajnali fél 4 lehetett mikor Zyta elment átöltözni és elindultak Zaynnel a nászútra.Elindultak a kocsi felé amivel mennek a reptérre.Mindenki rendesen megdobálta őket rízzsel.Mind a ketten beültek az autóba és elkocsikáztak a holdfényben,mindenki tapsolt még majd elszállíngóztak a vendégek.Én szó szerint majdnem eldőltem a fáradtságtól.Chris és Jackie meg a többi gyerek még ugráltak.Szörnyű mennyire pörögnek ezek még ilyenkor is.Anyuék pakoltak,majd miután kicsikét rendberakták a dolgokat elindultunk egy szállodába Pilisvörösvárra.

Mikor kiszálltunk a kocsiból már alíg álltam a lábamon.

Apu bement a szállodába és intézte a dolgokat.Hamar megkaptuk a szállásunkat és mentünk azonnal aludni.

Másnap elindultunk feltérképezni Pilisvörösvárt.Nem tudom hogy de valami utcában kötöttünk ki ahol szerencsésen eltévedtünk.

-Mondtam én hogy ne balra hanem jobbra menjünk.-oktatta ki anyu aput.

-De az a tábla azt irta hogy erre kell menni.-magyarázta apu.

-Most már annyira tök mind1 !Legalább ne vesszetek össze.-mondtam a fejemet fogva.

-Te inkább maradj csöndben.-szólt rám apám.Ekkor megcsörrent anyu telefonja.

-Igen?-szólt bele ideges hangon.-Niall rohadtúl elegem van igen!Nem nem érdekel,fúú idefigyelj.De nem.De de de de ,Niall ne mondd már nekem ha itt elmegyünk óó köszike szia.Jobbra.-mondta anyu majd a két törpét kézenfogva elkanyarodott jobbra és így kiértünk a fő útra.

-Most mivan?-kérdezte apám.

-Ránk várnak a reptéren.-közölte anyu majd megszaporázta lépteit.-Horvátországba megyünk.

-Minek?-kérdezte Chris.

-Ott eladunk téged egy tevéért.-vágta rá anyu majd mentünk tovább.Mikor visszaértünk a szállodába ott kicsit összepakoltunk és már kocsiba is ültünk és robogtunk a reptérre.

[..]

-Szerinted tényleg eladnak egy tevéért cserébe?-fordult felém Chris a Horvátországi repülőtéren ahova 10 perce szállt le a gépünk.

-Olyan fárasztó vagy.-mondtm Chrisnek.-Miért adnának el?

-Nem tudom,tudod hogy tőlük bármi kitelik.-dta majd a fejére húzta a baseball sapkáját.

Egy családi házat béreltünk így közösen,Niallékkel és az egész bandával,kivéve Zayn és Zyta mivel ők most öhm,öhm Olaszországban vannak nászúton.

-De rég jártam erre.-mondta Louis majd levetette magát a közös nappaliban a kanapéra.

-Mi lenne ha elmennénk kicsit sétálgatni a városban?-kérdezte Roberta kedvesen mosolyogva.

-De elöbb menjünk el enni.-jelentette ki Jackie .-Éhezem.Ki ért egyet?-tette fel a kérdést,mire niall a magasba emelte a kezét.

-Gondoltam.-morogta anyu.-Akkor menjünk el elöbb egy étterembe.

Mindenki felöltözött valami illedelmes ruhába majd elindultunk egy étterembe ahol megvacsoráztunk majd kimentünk sétálni a városba.

Remélem annak ellenére h rövidke olvassátok(: Remélem tetszeni fog!:)Amúgy én ezt a sztorit le fogom zárni a 10.fejezetnél(: Sajnálom nekem egyszerre nem megy ennyi blog és igen ennyi volt ez a sztori is a kövi fejiben lezárom!:)Puszi xx
Még valami!Mivel a 10.lesz az utolsó fejezet így azt szeretném úgy megírni ahogy TI szeretnétek!Mindenféle ötletet szívesen várok és ha adsz ötletet pl. hogy mit csináljanak a szereplők esetleg hova menjenek bármit ami csk eszedbe jut kérlek ide írd le komiba---->>> http://directionerekide.blogspot.hu/2012/08/otletekti-otleteitek.html OLVASSD EL!HA TÖRIK HA SZAKAD:CC KÉRRLEK!!*kiskutyaszemek*