Liam, Niall, Harry s Louis oszlopban álltak egymás mellett, s figyelték az eseményeket. Roberta a kanapé másik végére volt húzódva, szemei óriásiak voltak. Nem hétköznapi látványban van részünk.
- Nem kéne nekik szólni, hogy elég nyilvánosak? - súgta Niall Liam fülébe, aki csak bólintott egyet, majd hátrébb lépett.
- Ne még ne, tök jó a műsor! - húzta el a száját Louis.
Ja, fantasztikus műsor, mondhatom. Cassie, és Zayn a kanapénkon esnek egymásnak, elég hevesen. Zaynről már lekerült az "egérfogó felszerelés", s a pólója is. Perceken belül meztelenek lesznek. Azonnal le kéne őket állítani, de én biztos nem fogok közéjük mászni, és közölni a dolgokat.
- Oké, elég! Cassandra, Zayn! - rivallt rájuk Hanna, mire a páros szétrebbent, s nagyokat pislogva meredt közönségére. Igen, most esett le nekik, hogy végignéztük a kis akciójukat, aminek szerencsére nem értek a végére.
- Ezt szerintem valami olyan helyen folytassátok, ahol nincsenek emberek - emelte maga elé a kezeit Berti, majd felállt, Harryt kézen ragadta, s kihúzta az ajtón.
- Gyerekek, valaki felmenne Emmához? Szegény nagyon egyedül érzi magát - jött be a nappaliba anyu mosolyogva.
- Én nem - vágta rá egyszerre Zayn, Cassie, Hanna, és Niall.
- Papi, menj Te - lökte meg kicsit Louis Liamet, mire Ő felsóhajtott, majd feláldozta magát, s felment az emeletre.
- Addig mi elmegyünk, és veszünk mérget, amivel kicsináljuk az ellenséget - vett fel Hanna arca egy vigyort, majd elkapta a csukómat, s szinte kifutottunk az ajtón. Hova ez a nagy sietség?
Hanna nem szólt semmit, csak elengedte a kezemet, s egymás mellett ballagtunk. Hanna egyszer a tájat nézte, egyszer pedig zavart pillantással nézett rám.
- Van valami baj? - érdeklődtem felhúzott szemöldökkel, mire Hanna megtorpant egy pillanatra majd jött tovább mellettem.- Á, szóval van. Na mesélj.
- Igazából.. Én, és Niall ugye..
- Csinált valami hülyeséget?
- Nem, dehogy, kivételesen semmit. Itt most én vagyok a ludas. Azaz igazság, hogy kiszerettem belőle, vagy nem is tudom. Szeretem, de nem úgy, mint pár hónappal ezelőtt - motyogta, majd fejét lehajtotta.
- Á, szóval ez a helyzet - hallottunk meg egy hangot a hátunk mögött, mire mindketten ugrottunk egyet. Ó, szent ég, ez meg hogy kerül ide? Fantasztikus, kezdődik a balhé. Niall mindent hallott.
- Te, te.. hogy kerülsz ide? - nyögte Hanna a szavakat, mire Niall csak hanyagul megrántotta vállát.
- Csak szólni akartam, hogy a pincében van egér méreg, de mind egy.. Rosszkor voltam rossz helyen.
- Niall, én nem úgy gondoltam! - mondta Hanna, majd Niall karja felé nyúlt, de Niall elrántotta.
- Csak azt nem értem, hogy miért nem tudtad a szemembe mondani. De most ne gyere nekem azzal, hogy el akartad mondani, mert ha el akartad volna, már régen megtetted volna. Napok, sőt hetek óta áltatsz csak? Hát köszönöm szépen. Én is szeretlek! - ordított Niall torkaszakadtából, majd paprika vörös fejjel eltrappolt az ellenkező irányba. Hanna csak állt megszeppenve, s szeméből könnyek csorogtak. Jézus! Ez sír?! Ne viccelj, Hanna sosem sír. Most miért sír? Mit kell csinálni egy síró Hannával? Hanna mindig is erős volt, és senkinek sem hagyta hogy belegázoljon a lelkébe, aki rossz szót mert hozzá szólni, már megverte, vagy kicsavarta a karját. Most meg sír? Ó, my carrot.
Hanna fogta magát, s lehuppant a járda közepére, én pedig mellé.
- Hé, figyelj, őőő ne sírj! - pacskoltam meg a vállát, mire Ő felpattant.
- Jó, engem nem érdekel!
- Előbb még zokogtál, most meg, szó szerint, leszarod? - vontam fel a szemöldököm, mire Hanna csak megrántotta a vállát, s bólintott. Jézusom, mik ezek a kitörések?
Hanna fogta magát, s elindult hazafelé. Szinte futott, nem tudom miért kell mindenhova rohanni, mint egy ideg beteg. Én csak lassú léptekkel a nyomában voltam. Mihelyt elértünk a házunk elé Hanna elmasírozott előtte, majd bement a saját házukba az ajtót rendesen becsapva. Húha, valóban ekkora a baj. Most akkor Hanna&Niall párosnak vége? Ez valami hihetetlen. Szakítottak?
Felsóhajtottam, majd bementem a házunkba. A srácokat sehol nem láttam, ezért egyenesen Niall szobája felé vettem az irányt. Az ajtó csukva volt, ezek szerint bent van.
Kopogtattam.
- Menj innen! - jött az arrogáns válasz.
- Kérlek Niall engedj be! - tettem a kezemet a kilincsre.
- Tűnj el! - kiabált ismét.
- Ne pazarold rá az idődet, minket sem enged be - támaszkodott a falnak Liam, majd a háta mögött álló 3 srácra mutatott.
- Sosem láttuk még így. Teljesen ki van! - magyarázott Harry, s közben a kezével a levegőben hadonászott.
- Hogy lehet Hanna ennyire szívtelen? - rázta meg a fejét Zayn.
- Csalódtunk benne - fejezte be Louis.
- De Ő hallgatózott. Jó, én igazból nem akarok belefolyni, mert nem. Felőlem Ti megölhetitek egymást, de én leszek a pártatlan emberke. Azonban Hannát ne bántsátok.
- Miért ne?
- Mert ne. Légyszíves.
- Akkor is megbántotta - mutatott Liam Niall ajtajára.
- Figyelj, nem fogok veled ezen összeveszni, ha nem haragszol - közöltem vele, majd inkább távoztam köreikből.